A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

gyalogezrednél szolgálta le. Pályáját a pécsi kir. törvényszéknél díjas joggyakornokként kezdte 1898-ban. A hivatali ranglétrán fokozatosan haladt előre: a pécsi járásbíróságnál (1899. dec. 28.), majd a pécsi törvényszéknél aljegyző (1901. máj. 28.), ill. jegyző (1903. máj. 29.), a pécsi járásbíróságnál albíró (1903. okt. 25.), ill. járásbíró (1908. márc. 15.) lett. Apécs kir. ítélőtáblánál tanácsjegyző lett (1911. márc. 10.), elnöki titkári teendőkkel bízták meg (1913. máj. 3.), majd kinevezték (1914. jan. 1-vel), végül ítélőtáblai bíróvá lépett elő (1917. máj. 15.). Horthy Mikós kormányzó 1921 okt. 24-én a kir. curiai címet adományozta neki. Nyugdíjazták 1922. jan. 31-vel.

115 A megye és város keresztényszocialista mozgalmának egyik vezetője, a Pécsi Katolikus Kör alelnöke. A Simonyi-Semadam-kormány 1920. márc. 31-én nevezte ki a keresztényszocialisták javaslatára Pécs város főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztosává. Mivel Pécs ekkor még szerb megszállás alatt volt, a kinevezés jogilag „in petto" (titokban) történt. A megszállás alatt nem is tehetett sokat.

116 Neve azért maradt emlékezetes a pécsiek számára, mert 1921. aug. 19-én este fél kilenc órakor ő vette át a város rendőrségi fogdája ügyeletes tiszti szobájában a város feletti rendelkezés jogát Rajié Svetislav (Rajits Szvatiszláv) szerb kormánybiztos-főispántól. Az átadás „szóbelileg" történt, mert Rajié a jegyzőkönyvet nem írta alá.

117 Gosztonyi Gyula kormánybiztos-főispáni működése alatt az iktatókönyve tanúsága szerint 1920. máj. 10-től 1921. okt. 3-ig mindössze 88 általános ügyet, és 1921-ben húsz bizalmas ügyet intézett el. Felmentését 1921. okt. 16-án közölte a Belügyi Közlöny.

118 Felmentése után, amit 1921. okt. 16-án közölt a Belügyi Közlöny, ügyvédi irodát nyitott. Kitüntetése: Pius rend lovagkeresztjének tulajdonosa. Gyetvai János (1889. ápr. 8. Szentlőrinckáta -1967. máj. 14. Bp.). A budapesti tudományegyetem magyar-történelem szakán tanult, majd 1912-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt a Központi Statisztikai Hivatal kisegítő munkatársa, majd 1912 és 1919 között a Népszava belső munkatársa, közben 1917-től 1919-ig a budapesti felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára volt. Az első világháború előtt csatlakozott a munkásmozgalomhoz, a Galilei Kör és a Szociáldemokrata Párt tagja. Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt sajtófőnök, a Belügyi Népbiztosság 5-ös, vezető kollégiumának tagja és a Vörös 115 BML Pécsi ítélőtábla ein. ir. XVII C/15 1915., XII A/87 1921. 116 BML Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935.; Szűts Emil: Az elmerült sziget. Pécs, 1991. 199, 208.; Zsadányi-Kussinszky i. m. 104-105, 150.; Lenkei i. m. 48-49. 117 BML Pécs város levéltárának ir. Sz. n. ir. 118 BML Pécs. főisp. ált. és biz. ir. ikt. 1921.; Belügyi Közlöny, 1921. okt. 16. 1969.