Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások

Miklós (Bonyhád, 1812-Baja, 1904) táblabírák - mindketten elkötelezett szabadelvűek - vettek részt a sorsfordító törvények véglegesítésének és elfogadásának lázas munkájában. A forradalom jegyében Pécsett, a megyeszékhelyen egymást érték a népgyűlések. Március 19-ére a város tanácsa az előző napon a pesti 12 pont hallatán, saját alávetett sorsa miatt felzúduló tömeg megnyugtatására népgyűlést hívott össze, amely határozatokat hozott, híres országos és helybeli szabadelvű politikusokat - Kossuthot, Deákot, Széchenyit, illetve báró Majthényi Józsefet, Perczel Mórt és Miklóst - és a nép író bálványait, Petőfit, Vörösmartyt és Táncsics Mihályt díszpolgárrá választották. Néhány nappal később az élelmiszerek drágasága, a zsidók és a papság ellen szónokoltak az utcákon. A város polgársága és köznépe elégedetlen volt konzervatív, önállótlan és évek óta pénzügyi mulasztások, visszaélések okán vizsgálatok alatt álló vezetőivel is, a vádakat Aidinger Pál főügyész és Hillebrand Árpád röplapokban is megfogalmazták. Aidinger a szigeti külváros föld- és szőlőműves magyar lakosait földesuruk, a helyi káptalan ellen hergelte, a közlegelők közös használata visszaállításának nyomatékosítására még a tanácstermet is megszállta híveivel. A tanács és számos előkelő belvárosi polgár természetesen visszautasította a vádakat és Aidingert fegyelmivel, fizetése kétharmadának elvonásával büntette, s a belügyminiszternél is feljelentette. Aidinger azonban nem hagyta abba támadásait, sőt a tanácsot újabb pénzügyi mulasztásokkal vádolta. Az egyre hevesebb küzdelembe gróf Batthyány Kázmér mint új főispán is bekapcsolódott, mert az ellenfelek tőle, a kormány megbízottjától várták a békesség helyreállítását.

5 A főispánok egyik legfontosabb feladata a polgári államszervezet választással kialakítandó képviseleti és igazgatási szerveinek a megalakításában való közreműködés volt. A vármegyék, szabad királyi városok és községek a közép- és alsó szintű önkormányzati testületeket és hivatalokat alakították át korszerű elvek alapján, míg az ország népe az erdélyi unió után 450 népképviselőt választhatott az 1848. július 2-ára Pestre összehívott országgyűlésbe. Az első tisztújításra Pécsett került sor, ahol a néhány hónappal korábban, január 3-án és 4-én nagy izgalmak között-sokak szerint törvénytelenül - megválasztott városvezetés mandátuma az új törvényekkel lejárt, és május 28-30-ra gyűlést hívtak össze a városi tisztségviselők új rendszerű, a népképviseletet biztosító formák közötti megválasztására. Batthyány elnöklése biztosította a legnagyobb rendet, majd 678 szavazattal az elégedetlenkedők vezérét, Aidinger Pál főügyészt választották polgármesterré. Az új tisztikar, 5 Ungár László: Pécs 1848-49-ben. (Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Hungaricae Universitatis Elisabethiana; Quinqueecclesiensis 66.) Pécs, 1934. 7., 1113.