Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben

A határőrök kivonulásával Eszék Alsóvárosából a lakosok megadásuk jeléül fehér zászlót tűztek ki. Erre a magyarok bevonultak az Alsóvárosba, és megkezdték azoknak a személyeknek a letartóztatását, akiknek listáját a magyarpártiak állították össze, és akik kötél általi halálra lettek volna ítélve. Sikerült mégis néhány néppárti vezetőnek Dálja, onnan pedig Szerémség felé elmenekülni. A lakosok többi része a fegyverek átadására és a magyar zászló kitűzésére kényszerült. 21 Hogy milyen állapotok uralkodtak a „megszállt" Eszéken, erről tanúskodik az 1848. október 31-ei jegyzőkönyv is: „Mindenütt bizonytalanság uralkodik, a környező falvakban pedig már a határőrvidék katonái táboroznak, akik majd a nemzeti katonasággal Eszékre jönnek. És mivel a város nem egységes, és a magyar kormány nem számíthatott egységes ellenállásra, a magisztrátus saját egységeinek megalakítását rendelte el Adamovic Kapisztrán, Andrásy Ferenc és Dragutin Herman városkapitány és további 13 városi elöljáró parancsnoksága alatt a Felsővárosban. Ugyanígy a többi városrészben is. A „Biztonsági tanács" alapvető feladata volt: a békét és rendet fönntartani, a gyanús személyeket előállítani, a barikádokat előkészíteni és egységeket alakítani."

22 A magyar bizottság azt a határozatot hozta, hogy Eszék polgárai függeszszék ki a magyar zászlót, a katonák pedig övet, jelvényt és kokárdát tűzzenek kalapjukra, míg a tisztviselők és a katonák a magyar bizottságnak tartoztak engedelmességgel. Ez a bizottság az eszéki városi tanácsnak elrendelte, hogy a „törvényenkívüli lázadó Bunjikot elfogja és a legközelebbi rögtönítélő bíróságnak átadja", amennyiben ezt valaki elmulasztja, úgyszintén vétkesnek és a haza árulójának tekintik. Ugyanis Josip Bunjik Jellacic bán megbízottja volt. Ugyanezen az ülésen tájékoztattak arról is, hogy az eszéki nemzeti gárdában erőszak, felelőtlenség és rendetlenség uralkodik. Ezért a „Biztonsági tanács" elrendelte egy rendszabályzat összeállítását, amelyhez aztán a katonáknak igazodniuk kell. Továbbá megállapította, hogy sok Jellacichoz hű eszéki polgár elmenekült, házaikat és vagyonukat a magyar hatóságok elkobozták. A magyar katonaság Eszékre való bevonulása után a város vezetését teljes egészében a magyar elöljáróság vette át: Pozsonyi József volt az elöljáró (polgármester), Petar Joanovic, Virovac, Jezevic, Svoboda és Spoljaric a szenátorok, a vár kapitánya Herman, Nedeljkovic a jegyző, Arvay az ügyvéd és Verovskv az ügyvédhelyettes, valamennyien magyarpártiak. Pozsonyi városi elöljáró 1848. november 6-án kiáltványt bocsátott ki, amelyben a ki21 Narodne novine 133. sz. 1848. XII. 14., Ante Stojanovic: Opisanje mog zivota i. m. 126. 22 DAOS Gradsko poglavarstvo Osijek (Eszék Városa Elöljárósága), Politicki zapisnik 1848. 606. 2315 sz.