Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások
géd dolgoztatása esetén kaptak választójogot. A honoráciornak nevezett nem nemes értelmiségiek (orvosok, ügyvédek, mérnökök, tanárok, lelkészek, községi jegyzők, tanítók) mind szavazati jogot kaptak, ezzel erősítve a polgári rétegeket. Végül a törvény a „politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni nem kívánván" a nemesi születésű valamint a városi polgárjogot megszerző személyeket meghagyta választójogukban akkor is, ha a vagyoni vagy műveltségi cenzust egyébként nem teljesítették. Tas Károly szerint Baranya megyében a választási összeírásban 223 725 lakos, Pécsett 15 387 lakos - összesen 239112 szerepelt. 8 Csizmadia Andor ugyanakkor belügyminiszteri összesítés alapján 251 552 lakost mutatott ki, közülük 24150 férfi (9,60%) szerzett választójogot. Országos összehasonlításban ez az arányszám igen magas, mert a szűkebb Magyarország és a hozzá kapcsolt Részek (Partium) törvényhatóságai szavazópolgárainak átlagos arányszáma 6,07% (a megyékben 6,08%, a városokban 6,06%) volt. Egyedül a kis Kraszna megye (9,69%) és két szabadalmas kerület, a Hajdúvárosok (10,86%) és a 16 szepesi város (10,32%) aránya volt magasabb a baranyai rátánál. 9 Baranya nem tartozott a nagy számú nemes által lakott vármegyék közé. Míg Fényes Elek szerint 1840-ben Borsod (35 425 fő), Pozsony (33 700 fő), Szatmár (31 906 fő) és Heves-Külső Szolnok (31 620 fő) megyékben, sőt a rangsorban 12. Nógrádban (17468 fő) tömegesen éltek rendi kiváltságosok, addig Baranyában csupán 3 126 nemes volt a 233 850 lélek között: ez 1,34% arány. 10 Mindebből arra kell következtetnünk, hogy e megyében a választásra jogosultakat kerületenként összeíró küldöttségek és a jegyzékeket elbíráló középponti választmány igen jóindulatúan járt el. Batthyány Kázmér főispán és Perczel Imre másodalispán nem hogy korlátozni, hanem inkább minden módon szélesíteni törekedtek az első népképviseleti választás aktívan résztvevőinek a körét, és ez szép sikerrel is járt. Sajnos, nem maradtak meg ezzel kapcsolatos dokumentumok sem a megyei középponti választmánynál, sem Szemere Bertalan belügyminiszternél, aki a törvény szerint országosan szervezte és folyamatos jelentésekből figyelemmel kísérte a választási előkészületeket. A politikai események rekonstruálása így nehéz, néha lehetetlen feladat. 11 A választásra a kerületek „főhelyén" került sor, úgy, hogy a megyei bizottság által kinevezett választási elnök előzetesen meghirdette az „elválasztás" 8 Tas i.m. 4. 9 Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848-1849'-ben. (Az első népképviseleti választások.) Bp., 1963. 328. 10 Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegzó'dése (1542-1848). Századok 119. 1985/1. sz. 31. 11 Az iratok felettébb sajnálatosan hiányos voltát a Batthyány Kázmér iratait kiadásra előkészítő Füzes Miklós is megerősítette (P.B.).