Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások

napját, közszemlére tették a választók jegyzékét, és ha több jelölt volt, szavazatszedő választmányt alakítottak minden jelölt két-két megbízottjának bevonásával. A szavazás nyíltan történt, vagyis a jelöltek hívei zászlók alatt egyegy tábort alkottak, és egyenként bemondták a jegyzőkönyvbe, hogy kire adják voksukat. A vármegyei tisztújítások hasonló módon történtek a korábbi évszázadokban, és a korteskedés, valamint az indulatok magasra csapása jellemezte az ilyen választásokat. Mindennek a rossz emlékű „nemesi demokráciának" a belügyminiszter és a főispánok igyekeztek elejét venni úgy, hogy szigorúan tiltották a szavazatok pénzzel, etetéssel, itatással való megvásárlását, tilos volt a fegyveres megjelenés is. Mindazonáltal az indulatok az ország számos választókerületében most is magasra csaptak, ami az országgyűlési mandátumok igazolása előtt és alatt számos óvást eredményezett - néhányat Baranyában is. A választói névjegyzékek összeírására 1848. június 1. és 18. között sor került, de még ezt megelőzően olyan események történtek - éppen a siklósi kerületben, gróf Batthyány Kázmér főispán lakhelyén és birtokán -, amelyek országos feltűnést keltettek. A siklósi választókerület községei, Szaporca, Tésenfa, Ipacsfa, Kovácshida, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávaszerdahely és Drávacsepely lakosai május 28-án délben népgyűlést tartottak Csepelyen. Minden helység 3-4 képviselőt küldött, hogy olyan jelöltet válasszanak, aki „a haza javát szívesen akaró követe" lesz a siklósi kerületnek. Községi bírák, tanítók, jegyzők, lelkészek és volt jobbágyok gyűltek össze a Siklós melletti Sándor-hídjánál is. A jóval a törvényben meghatározott időpont előtt megtartott gyűléseken Táncsics Mihály jelölése és megválasztásának szükségessége mellett döntöttek a nép küldöttei. Mi lehetett az oka, hogy éppen a megye legszabadelvűbb földesurának volt jobbágyai lettek ilyen radikálissá? Valószínűleg az volt a fő mozgatóerő, hogy gróf Batthyány Kázmér - birtokait rendező gondos jószágigazgatói, Klauzál Imre és Nagy Károly közreműködésével - már korábban, az 1848. áprilisi jobbágyfelszabadítás előtt örökváltság szerződést kötött uradalma több helységének úrbéresével.

12 Miután a 48-as törvények e szerződésekre visszamenőlegesen nem mondhatták ki az állami kárpótlás elvének hatályát, becsapva érezték magukat. Bizonyosan nagy elégedetlenséget okozott a híres Villány-siklósi borvidéken is a jobbágytelkekhez nem tartozó „szorgal12 Füzes i. m. 15-16. Erdmann Gyula szerint 1839-ig 294, 1839-1848 közt 80 örökváltság szerződést hagytak jóvá az országban. Erdmann Gyula: Zemplén megye társadalma a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. In: Szabad György (szerk.): A polgárosodás útján. Bp, 1990. 336-338.