Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ROZS ANDRÁS A siklósi földesúr örökváltság szerződése jobbágyaival

gány Város"-ban lévő „mindennemű törvényes jogait és javadalmait a Siklósi Város Közönségének". Ezek voltak: a ház árenda, a „Cigány Város"-tól járó robot, a füstpénz, a kazán árenda, a gabona és bor kilenced, a regálék, tehát a bor és egyéb italok mérési, korcsmáltatási joga, a húsvágási, vagy mészárszéki, a boltnyitási, a serfőzési és vadászati jogok. A siklósi lakosok gyakorolhatták a szerződés aláírásától fogva a vízbér szedését, a tégla, cserép, mészégetési, kővágási javadalmakat, valamint a „Caducitas"-t, azaz a magtalan jobbágy halála esetén az eddig a földesurat illető öröklési jussot. A földesúr lemondott az „Incolatus"-ról, a letelepedési engedély adásának jogáról. Vagyis a siklósi uradalom ura megvált minden úri jogától, s azokat átengedte Siklós város lakosainak. Ezeken kívül gróf Batthyány Kázmér átadta a siklósiaknak Pelikán vendégfogadóját, a hozzá tartozó fundussal, gazdasági épületekkel, s a telken lévő „Török mecset"-tel együtt. A város kapott még örök használatra malmokat, kocsmát, mészárszéket. Felhívja azonban a szerződés a városi közönség figyelmét arra, hogy a törvényhatóságot - vagyis az úriszéket - továbbra is a földesúr és örökösei gyakorolják, mely intézmény fenntartásának költségeit továbbra is az uraság viseli. Az úri jogok átengedéséért azonban magas árat szabott meg a siklósi uraság: az örökváltság díja 161000 forint volt ezüst pénzben, melyből 71000 forintot számolt a földesúr a regálék, 90000-et pedig a regálékon kívüli javadalmak megváltására. A siklósi közönségnek a szerződés aláírásakor 12 000 ezüst forintot kellett letenni az uradalmi pénztárba. A hátralévő összeget Siklós mezővárosnak 15 év alatt kellett megfizetnie részletekben, vagy egész összegben. Nem fizetés esetén a szerződés megszűnését mondták ki. A 15 éven belüli tartozó összegért 6 százalékos kamatot számított az uraság, melyet félévente kellett leróni. Bár az egyházi tized nem volt a szerződés tárgya, gróf Batthyány Kázmér átengedte a siklósiaknak évi 345 Ft 10 krajcár lefizetése fejében. A vásárokon - a szerződés szerint - megszűnik a pénzszedési különbség az uradalmi és a vidéki lakosok között. Amennyiben a város lakossága a szerződési feltételeknek nem tesz eleget, szankciók érik: gróf Batthyány Kázmérnak szabadsága van a szerződéstől minden bírói közbenjárás nélkül elállni, a mezővárost a korábbi kontraktuális állapotba visszahelyezni. Az addig befizetett váltságdíjat a földesúr visszafizeti, de kamat nélkül, azt adónak számítva. A siklósi lakosok csak akkor léphetnek az örökváltság szerződés által biztosított jogaikba, ha az egész váltsági tőkét a kamatokkal együtt lefizették. Kiegészítésül a szerződés szövege közli, hogy az uradalom és a város közötti minden eddigi (úrbéri) per megszűnik. A város tulajdonába átment haszonbérleti szerződések felől az uradalom a kikötött idő alatt intézkedik. A szerződést gróf Batthyány Kázmér aláírásával és viaszpecsétjével látta el, Nagy Károly - tudós, akadémiai tag, Batthyány Kázmér