Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ROZS ANDRÁS A siklósi földesúr örökváltság szerződése jobbágyaival

barátja - ellenjegyezte, aláírta Popovits György, a város bírója, 12 városi esküdt, a városi szószóló, valamint 144 városi polgár.

19 A szerződési feltételekből kiszámítható, hogy a siklósi jobbágyok önálló paraszttá, polgárrá válásukért telkenként 1025 forintot, az egyházi tized megváltását is számítva 1028 forintot fizettek. A földesurával kötött szerződés aláírása után nem sokkal, 1847. június 20án Siklós város elöljárósága még egy szerződést írt alá, mégpedig a siklósi „új polgárok"-kal, a Cigány város lakóival megkötött megállapodást. Eszerint 53 siklósi cigány család megválthatta úrbéri szolgáltatásait.

20 Gróf Batthyány Kázmér örökváltság szerződéseinek teljesítését megzavarták az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei. A siklósi uradalom községeivel kötött szerződések tartalma nem elégítette ki a jobbágyokat, s az uradalom településeinek - Szaporca, Csehi, Drávaszabolcs, Palkonya, Tésenfa, Ipacsfa, Kovácshida - panaszai, zúgolódásai a Munkácsi Albert református lelkész vezette dél-baranyai parasztmozgalmakhoz vezettek, a legelők szűk volta, a dézsmafizetés, a kereskedés akadályozása miatt. A Dráva menti és Siklós környéki nép Drávacsepelyen nem Batthyány Kázmér grófot, hanem Táncsics Mihályt szavazta meg népképviselőjének. Siklós város sem volt elégedett örökváltság szerződésének feltételeivel. A város 1849-ben többször tárgyalt a siklósi uradalom tisztjeivel a regálék visszaadásáról, mert azokat túl terhesnek találta. Az uradalom azonban nem engedett. Az uradalmi főtiszt 1849. március 20-án kelt jegyzőkönyvben így vázolta a nagybirtok és a mezőváros közti gondokat: „a magyar hazában a politicai és jogi viszonyok bizonytalanná váltak... az örökváltsági szerződés végrehajtásában is nehézségek támadtak... fizetési elmaradások és bonyolódások miatt és ellenére a két fél újra megegyezését fejezte ki..."

21 A földesúri és a jobbágyföldek elválasztása, az „elkülönözés", valamint a tagosítás lassan haladt. A polgári földtulajdonlás kialakulásának folyamata csak a szabadságharc után jutott nyugvópontra.

22 A siklósi volt úrbéresek 161 ezer forint ellenében földjeik tulajdonosai lettek, de még harcolniuk kellett egy 4520 négyszögöles területért, valamint a 30000 forintra értékelt szőlődézsma megváltásáért. A vitás területet a pécsi úrbéri törvényszék 1859-ben „községi jószágnak" nyilvánította. A zárgondnok - mivel a szabadságharcban részt vett Batthyány Kázmér birtokát zár alá vették - a szőlődézsma kamatát 1800 forintban állapította meg, melynek befizetését követelte Siklós mezővárostól. A siklósiak készpénzfizetés helyett a bor-kilenced természetbeni 19 Szita i. m. 172.; Füzes i. m. 65-66. 20 Szita i. m. 172. 21 Uo. 22 Uo.