Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ROZS ANDRÁS A siklósi földesúr örökváltság szerződése jobbágyaival

polgárság létrejöttét, illetve megerősödését az árutermelés, az áruforgalomba való bekapcsolódás révén, másrészt saját uradalmának olyan pénztőkét biztosított, mellyel korszerűsíthette gazdaságát, megalapozhatta egy modern mezőgazdasági nagyüzem létrejöttét. Batthyány Kázmér gróf az első, a felsőlövői örökváltság szerződésben 39 úrbéri telek szántói, rétjei után járó földesúri szolgáltatások és egyházi tized, valamint a földesurat illető királyi haszonvételek megváltásáért 40 ezer forint megváltási árat kért faluja úrbéres jobbágyaitól. Ebből 2 000 forintot kellett fizetni a szerződés aláírásakor, a maradékot két év alatt 5%-os kamattal kellett törleszteni.

16 A jobbágyok fizetési feltételei tehát korántsem voltak könnyűek: egy telekre több mint ezer forint jutott, mely összeg két év alatti megfizetése elég nagy tehernek ígérkezett. Batthyány a megváltási díj kiszámításánál viszont a számára kedvezőtlenebb változatot választotta.

17 Batthyány Kázmér gróf Siklós mezőváros „közönségével" 1847. január 1-én kötött örökváltság szerződést Siklóson.

18 Az „örök váltsági szerződés" bevezetőjében indokolta a szerződés megkötését. Eszerint Siklós mezőváros közönsége, vagyis összes lakói ugyan már megváltották magukat szerződésileg az úrbéri tartozások egy részétől - ez nyilvánvaló utalás az 1769-es kontraktusra -, de elhatározták, hogy „teljesen tökéletesen megszüntessék a még köztük, és földes Uruk közti úrbéri tartozásukat, s így képesek lehessenek nagyobb kifejlés és gyarapulás által mindinkább hasznosabb polgárai lehetni e szép hazának". A szerződés szövegéből kitetszik, hogy maga a mezőváros fordult földesurához, németújvári gróf Batthyány Kázmérhoz az örökváltsági szerződés megkötésének kérelmével, s hivatkoztak is a siklósi polgárok e kérelem alapjára, a hazai törvényekre, közülük az 1840-ik 7. tc. 9. §-ára, mely lehetővé tette a földesúr és jobbágyai közötti örökváltság szerződést. (Vagyis a szerződés szövege szerint nem Batthyány Kázmér gróf kezdeményezte Siklós mezőváros örökváltságát.) A kérelmet gróf Batthyány Kázmér az idézett törvény nyomán „komoly megfontolás" tárgyává tette, s hozzájárult a szerződés „szabad egyezkedés útján" történt megkötéséhez. A szerződési feltételeket 11 pontba foglalták. Első helyen említi a szerződés a siklósi jobbágyok régi panasztárgyának megszüntetését, miszerint a siklósiak és a földesúr allodiális földjeit, melyek eddig szétszórva voltak, kicserélik. Valamint gróf Batthyány Kázmér úr maga és örökösei nevében átengedi az egész Siklós város határában, nem különben az úgynevezett „Ci16 Füzes i. m. 64. 17 Uo. 18 Szita i. m. 170-172.; B. Horváth Csilla: Batthyány Kázmér emlékére. Siklós, 1981. 24-28. A szerződést közli Fejes János: Siklós múltja. Siklós, 1937. 306-309.; és Szita i. m. 170-172. Az eredeti szerződés elveszett (R.A.).