Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban

levelében. „Kossuth s a forradalmi pártról Kázmér ezen cikkében minden kímélet nélkül beszél. Kossuthot gőgösnek, gyávának, elvtelennek mondja. Vádakat halmoz vádakra, s azt gondolja - megfoghatatlan! -, azt gondolja, hogy ezáltal a magyar ügynek használand! S nem tette magának e kérdést: vajon kit fogunk majd a világ közvéleményének piedesztáljára állítani, ha ily móddal kergetendjük le onnan Kossuthot? [...] O, ő nem tette magának e kérdést, csak elragadta őt szenvedélye - mert böcsületes, lojális ember, ismerem őt - sajnálom őt! - Magának is ártott s talán magának leginkább."

64 Teleki közvetlenül Batthyánynak is megírta, hogy „az antimagyar reakcionárius lapok igen helyben hagyják fellépését".

65 A helyzet „emberi" oldalát még világosabbá teszi Karacsay Sándor grófnak, Klapka barátjának a Párizsban élő Andrássy Gyula gróftól kapott információja: ,,A[ndrássy] Gyula levele szerint B[atthyány] K[ázmér] egészen a Szemere kezeibe esett, és azon fellépés is a Szjemere] műve - hidd el, egy egész labirintus ez az ember".

66 A küzdelem a következő hónapokban újult lendülettel folyt tovább. Czetz tábornok Párizsból 1852. február 4-én tudósította arról Klapkát, miszerint „a tegnapelőtti Times és az Examiner egyszerre két levelet közölnek - az első Batthyányét, a második Szemeréét - mind a kettő megtámadja Kossuthot a legkíméletlenebb, hogy ne mondjam, gyalázatos modorban; az első nem elégszik meg Kossuthtal, hanem kikel mindazok ellen is, akik vele együtt akarnak a haza felszabadításán működni. Mindkét levélnek, úgy látszik, egy a szerzője, ti. Szemere, csakhogy az ostobább, a kompromittálóbb Kázmér aláírását viseli."

67 Pár napra rá tizenhárom párizsi emigráns bizalmi nyilatkozatot írt alá Kossuth mellett, de az exkormányzó joggal jegyezte rá a papírlap hátoldalára: „Magánaláírások nem nyomnak semmit."

68 Március 5-i levelében Nemeskéri Kiss Miklós csak a maga nevében már azt jelenthette Kossuthnak, hogy „a Batthyány és Szemere-féle cikkekre eddigelé 11 hírlapban jelent meg válasz, a nagy volumenek miatt azokat nem közlöm. A cikkeket nem magam neve alatt közlém, aztól lévén meggyőződve, hogy nagyobb lesz a hatás, ha a hírlapok maguk nevében beszélnek."

69 Elhagyva a további részleteket, megállapíthatjuk, hogy a gróf barátai, közelebbi ismerői áldozatnak látták őt, aki elsősorban Szemere Bertalan káros befolyása alatt, általa manipulálva vett részt a sajtóküzdelmekben. Ám ezzel együtt aligha vitathatjuk, hogy Batthyány meggyőződésből tette, amit tett. 64 Klapka i. m. 327-328. 65 Klapka i. m. 340. 66 Klapka i. m. 329. 67 Klapka i. m. 345. 68 Jánossy i. m. I. 358. 69 Jánossy i. m. II/II. 616.