Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben
kimentette a Bécsben fellobbant felkelés, ami lehetővé tette számukra a nemzeti hadsereg megszervezését. 15 A Bizottmány egyik első teendője az volt, hogy valamennyi várparancsnokságnak utasítást adott, hogy 7 napon belül írásban kötelezzék magukat a Bizottmány iránti feltétlen odaadásukról a magyar zászló kitűzésével a legélesebb szankciók fenyegetése ellenében. Ezek után már Jovic tábornok sem maradhatott tovább „semleges" állásponton, de feltalálta magát, és 1848. október 18-án a délelőtti órákban kitűzette a várőrség tornyára a magyar lobogót, délután pedig ugyanezt megtette az eszéki várparancsnokság házán is azzal, hogy mellé a népi szlavón zászló is odakerült. 1848. október 20-án 11 órakor a várbeli plébániatemplom tornyára is felkerült a magyar és szlavón zászló, majd ugyanezt tették azok a polgárok is, akiket a „magyarpártiság gerjesztett". 16 Batthyány Kázmér gróf, a magyar „Országos Honvédelmi Bizottmány" kormánybiztosa Eszéken Az eszéki se háborús, se békés állapotokat a magyar „Országos Honvédelmi Bizottmány" kormánybiztosa, Batthyány Kázmér érkezése szakította meg, aki 1848. október 22-én 7 és 8 óra között a 41. honvédzászlóalj és 5 ágyú kíséretében vonult be az eszéki várba. Az eszékiek közül sokan nagy örömmel fogadták őket, ahogy azt a korabeli ferences krónikás megjegyzi. A magyar katonaságot a környező házakban szállásolták el, „a mi kolostorunk is 20 embert fogadott szállásra" 17 . (Az eszéki ferences kolostor krónikájának adatait használom, mivel az eszéki ferencesek és kolostoruk jól tájékozott közvetlen résztvevői voltak ezeknek az eseményeknek, annak ellenére, hogy egyes szerzők ezt vitatják.) Ezzel a császári katonaság a magyarok mellé állt, és megszegte a semlegességére és a császári fenség szolgálatára tett ígéretét. A magyar katonaság Eszékre érkezésének hírére a városi elöljáróság egyes horvátpárti tagjai azt kérték a város magisztrátusától, hogy hozasson horvát katonaságot, illetve határőröket. Ennek eredményeként erőltetett menetben Péterváradról 400 határőr érkezett a városba. Coric, e határőrök parancsnoka, október 22-én engedélyt kért az eszéki vár parancsnokától a várba való bemenetelre, de azt a választ kapta, hogy ne vonuljon be a várba, mert ott már magyar katonák vannak. Ezért a péterváradi határőrök az Alsóvárosban helyezkedtek el. 18 15 G. Klapka: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürger in der Jahren 1848 und 1849. Leipzig, 1851. 56. 16 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi 1686-1945. Osijek, 1993. 169. 17 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi i. m. 169. 18 Anonymus i. m. 7.
