Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben
Amint Batthyány Eszékre érkezett, azonnal hatalmának konszolidálásához kezdett. A tisztek többsége, habár monarchisták voltak, nem lévén egyéb választási lehetőségük, aláírták az új magyar kormány, illetve az „Országos Honvédelmi Bizottmány" iránti lojalitási nyilatkozatot. A következő napon, tehát október 23-án az eszéki vár új parancsnokot kapott Eder Eichencheim tábornok személyében. O Jovic tábornokkal ellentétben, aki átadta az eszéki császári-királyi várat a magyaroknak, minden alkalommal igyekezett nem feltűnő módon, de gátolni a Batthyány-akciókat, és jelentős mértékben segítette a császári egységeket, olyannyira, hogy azok később viszonylag könnyen visszaszerezték az eszéki várat. A tisztek és a legénység a „Bizottmány" iránti lojalitási nyilatkozat aláírásával Batthyány - de facto - magyar fennhatóságot teremtett Eszéken és ezzel megszűnt az autonóm politikai élet, mert ő vezetett minden tevékenységet. A „mézesmadzag és bot" politikájával Batthyány igyekezett fennhatóságát kiterjeszteni Eszéken kívülre is. Erről tanúskodik a „tekintetes Verőce Vármegye és egész Szlavón ország és Eszék királyi városa minden polgárához és lakosához" 1848. október 23-án intézett kiáltványa. Az Alsóvárosban tanyázó határőrök és a város „engedetlen" lakosai meglehetősen nyugtalanították Batthyányt. Hadi állapotot rendelt el tehát a várban, és kijelentette, hogy ágyúkkal fogja lövetni az Alsóvárost, ha azok nem engedelmeskednek neki. Hogy ez a fenyegetés minél nagyobb súlyt kapjon, október 24-én délután 4 órakor Baranya vármegyéből nagyszámú magyar érkezett Eszékre reguláris seregekkel együtt. A jövetel célja az alsóvárosiak megzabolázása volt. A magyarok még meg is fenyegették az alsóvárosiakat, hogy ha nem teszik le a fegyvert, felégetik a várost. Másnap, „miután Baranya vármegyéből a magyar nép elözönlötte és engedelmességre kényszerítette az alsóvárosiakat, visszatért Magyarországra." 19 Mindezen akciók során Eder tábornok, a vár új parancsnoka az említett módon viselkedett, Eszékre jövetelétől kezdve eléggé passzívan viszonyult a magyar követelésekhez. így például nem vágatta ki a vár körüli fákat, amelyek zavarták az ágyúk tevékenységét, a várfalakra pedig csak néhány ágyút állíttatott föl. Ezért a vár legénysége részéről az alsóvárosiak és határőrök engedelmességre kényszerítése céljából csak kisebb megmozdulásokra és rövid ágyútűzváltásra került sor. Ennek ellenére a határőrök parancsnoka, Coric őrnagy árulása miatt (aki viszont feljebbvalója parancsára hivatkozott), a horvát határőrök váratlanul Vukovár felé vonultak vissza. Úgy tűnik azonban, hogy ebben Batthyány titkos küldötte, a vukovári gróf Eitz játszott jelentős szerepet, akit ezek után a feldühödött néppártiak és határőrök október 26-án megtámadtak és megöltek. 20 19 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi i.m. 169. 20 Anonymus i.m. 10.
