Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben

és amely mindaddig semleges állásponton volt. Maga Jovic tábornok végig titokzatosan viselkedett, senkit nem engedett a várba, és nem nyilvánította ki, hogy ki mellett áll. Az eszéki vár eleste Ilyen körülmények között nap-nap után nőtt a császári-királyi erődítmények, különösképpen az eszéki vár jelentősége. Ezért Mészáros Lázár, a magyar honvédelmi miniszter 1848. augusztus 30-án azt kérte, hogy az eszéki legénység nyilatkozzon, hogy kinek az oldalára fog állni, ha összetűzésre kerül sor. Ugyanakkor fenyegetésképpen bejelentette egy honvédzászlóalj érkezését a Kronenwerkbe (elővárba, erődítmény a híd előtt a Dráva bal partján). Ezzel egyidőben elindult a második határőregység, az ún. Roth-egység 8000 gyalogossal, 60 lovassal és 12 ágyúval a gradiskai és brodi ezredből, igaz, eléggé gyakorlatlanul és felkészületlenül, augusztus 31-én Vinkovácról Eszék irányába. De miután az eszéki vár parancsnoka, Stevan Jovic tábornok Roth tábornok előtt semlegességét hangoztatta, az Verőce irányába indult tovább.

13 Végül a vár legénysége Jovic tábornoknak azt nyilatkozta, hogy az eszéki várat császári szerzeménynek tekinti, és a magyarok és horvátok közötti esetleges háború kitörése esetén semleges marad. Hű marad a császárhoz, és nem csatlakozik egyik oldalhoz sem mindaddig, amíg a császár másként nem rendeli. Ezt a kinyilvánított lojalitást az eszéki csapatok egészen 1848. október 22-ig megtartották.

14 Jellacic végül az osztrák hadügyminiszter Teodor Latour engedélyével átlépte a Drávát, és 1848. szeptember 11-én hármas hadoszlopban behatolt Magyarországra, de itt a magyarok erősebb ellenállásába ütközött, mint ahogy számította. Tovább bonyolódott a helyzet, valamint Bécs és Pest között az események jelentős változására került sor Lamberg gróf királyi biztos 1848. szeptember 28-i meggyilkolásával. Ekkor végre a hivatalos bécsi politika Jellacic mellé állt, illetve Bécs és Pest között nyílt összetűzésre került sor. A király 1848. október 3-án leiratot adott ki, amellyel föloszlatta a magyar országgyűlést, Magyarországon hadiállapotot hirdetett ki, Jellacicot pedig kinevezte magyar és erdélyi katonai egységek parancsnokává. Kossuth Lajos ezért még október 28-án megalakította az „Országos Honvédelmi Bizottmányt", melynek egyben elnöke is volt. A magyar kormány elmarasztalására, valamint Jellacic számára megérkezett császári támogatás jelentősen kihatott Eszéken a két szembenálló félre is. No, de ekkor a magyarokat egy időre 13 Andelko Mijatovic: Hrvatsko-maâarski rat g. 1848/1849, Hrvatska 1848 i 1849. Zagreb, 2001. 141. 14 Anonymus: Prédája osjecke tvrdave c.k. trupama 14. veljace 1849. 2.