Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

STJEPA SRSAN Az eszéki vár és Batthyány Kázmér 1848/1849-ben

Eszék 1848 előestéjén A

z 1848/49-es magyar-horvát események folyamán Eszék városa, elsősorw ban az eszéki vár jelentős szerepet játszott. Eszék földrajzi-stratégiai helyzete, valamint erős vára, a környező jelentős számú magyar lakosság, de elsősorban a tehetős eszéki német és magyar polgárság hajlott a magyar reformok ideológiája felé, és Szlavóniában kiemelkedő támaszt nyújtott a magyar kormány helyzetének szilárdításában. Az eszéki vár jelentőségét és erejét illusztrálandó egy példát említenénk: 1805-ben Napóleon bécsi behatolása miatt biztonságos őrzésre hét teli hajó császári-királyi kincs érkezett az eszéki várba. Ekkor Eszéken őrizték Bécs, Buda, Trieszt, Fiume, Linz, Graz, Zágráb és más központok összes értékét, dokumentumát, pénztárát. Az eszéki vár, a péterváradi és aradi mellett az ország ezen részének legnagyobb erődítménye volt ekkor, mindamellett pedig jó összeköttetése volt a Dráva és Duna folyókkal, ellátására és támogatására jó hátországgal rendelkezett.

1 1786 előtt Eszék négy urbanisztikai és közigazgatási városrészre oszlott, melyek egymástól mintegy 2 km-nyi távolságra helyezkedtek el. Ekkor került sor a négy városnegyed egyesítésére és egységes városi közigazgatás kialakítására. Ez segítette elő többek között azt is, hogy Eszék 1809-ben elnyerhette a szabad királyi városi címet és közigazgatásilag, részben pedig városrendezési szempontból is kezdett egységgé kovácsolódni. Eszék központja ekkor a Belsőváros (Vár) volt, tőle nyugatra a Dráva mentén helyezkedett el a Felsőváros, a Vártól keletre az Alsóváros, a Vártól délre pedig az Újváros terült el. A városrendezési szempontból ily módon részekre szakadt várost kötötte össze 1809-ben a szabad királyi városi cím, egységes városi közigazgatással és városi tanáccsal. Az egész város összlakossága a katonaságot leszámítva 11 721 személy volt ekkor, 56,63 km

2 területen.

2 A várban a lakosság 8%-a élt mintegy 100 lakóépületben, míg a többi épület katonai objektum (laktanya, raktár, bástya, tiszti lakások és parancsnokságok, stb.) volt. Az Alsóvárosban élt Eszék összlakosságának 36%-a, a Felsővárosban 50%-a, míg az Újvárosban 6%-a. Származás szerint a 19. század közepén Eszéken 54% született eszéki lakos élt, 15%-uk horvát-szlavón területeken született, míg 31%-uk osztrák, magyar és egyéb területekről költözött ide. Ekkor a hivatalos statisztikákban nem mutatták ki a nemzetiségi struktúrát, hanem csak a vallási hovatartozást. Ezek alapján 1851-ben Eszéken 9516 katolikus, többségében horvát, német és némi magyar, 1875 1 Stjepan Srsan: Osjecki Ijetopisi 1686-1945. Osijek, 1993. 295-297. 2 Stjepan Srsan: Gospodarstvo Osijeka od prvog spomena imena Osijeka 1196. do 1850. godine. Gospodarstvo Osijeka 1196-1996. Osijek, 1998. 50.