Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly
janak, építkezni nem szabad. Fivérem Stern négy fiának: Gyula, Miksa, Sándor és Ottónak, mindegyiknek házasságuk alkalmával fizessetek 4000 frtot több évi részletekben. Mindaddig míg a Talmud[t]hora iskola Pécsett fennáll, fizessetek évenkint 200 kettó'száz forintot. Egy férfi és egy női imaszék a templomban kedves leányomé [Bertáé] és dr. Ló'wyé legyen. Egy férfi imaszék Stern Móricé vagy gyermekeié legyen. Dacára annak, hogy jó anyátok valamennyi rokonai részéről a velük tanúsított jótéteményekért csak hálátlanságot arattam, mégis adjatok Ló'winger Nelly mindegyik leányának férjhez menetelük alkalmával mindegyiknek 500 frtot ötszáz forintot. Lenkey Guttmann Helénának644 adjatok évenkint 300 frtot, háromszáz forintot boldogult Engel Lipót négy árvája részére. A fenti tőkékből valamennyi kedveseim köteles részüket megkapták. Csak az alant álló feltételek mellett, ha ezek örököseim által lelkiismeretesen és hűen meg fognak tartatni még a következő részeket kapják meg: ha azonban egyik vagy többen ezen követelményeknek meg nem felelnének, úgy a reá eső rész zsidó és keresztény jótékonysági intézményeknek jut, a mi fölött azonban örök időkre csak örököseimet illeti meg az elhatározás. A helybeli házak, úgy a jánosii és a komlói bánya tiszta jövedelméből, melyek semmi szín alatt sem adhatók el, kedves József fiam kap húsz százalékot, kedves Gyula fiam húsz százalékot, boldogult leányom négy árva gyermeke összesen húsz százalékot, a kedves Peszach fiú, ki jámbor édes atyám nevét viseli, kap öt százalékot, a hátralékos 35 százalékot, kedves Sándor, Móric, Lőwy Berta, Stern Lujza és May Mariánna gyermekeim kapják, mindegyik hét százalékot. Mindaddig, míg a bánya befektetetést igényel, úgy míg a vasút építtetik, semmit sem szabad felosztani. Ha oly községben halnék meg, melyben rendes temető van, úgy temessetek ott el; letemben sem szívesen estem az emberek terhére, és nem akarom ezt halálom esetén sem tenni. Kérlek benneteket, hogy halálom napjának előestéjén itt szobámban jöjjetek össze, gyújtsatok évforduló világot és mondjátok el a Kadisch imát; ezen szoba volt értetek elmondott minden napi imáimnak szentelve emlékezésül e mondatra: „Bési Bész Tefilló jelohne”. Házam mindenkor imaház legyen és maradjon. Asztalaitok mindig úgy tartassanak, mint oltárok! Bécs, Döbling 1895. febr. 12-én. jánosi Engel Adolf. Fordítani! Örököseim következő feltételek mellett igényelhetik a döblingi családi birtokot és a jánosii és komlói birtokokat: a) Köteles minden örökösöm erkölcsös életet folytatni, csakis családjának élni, rituális házat vezetni és gyermekeit jámbor zsidókká és állampolgárokká nevelni és hasznos iparra taníttatni, b) Minthogy a zsidóságnak elég jónevelésű embere van, csak zsidókkal szabad házasságra lépniök. c) Ha valaki örököseim közül atyai vallását elhagyná, mitől Isten ments! úgy sem ezen tagnak, sem ennek örököseinek igénye a fentiekre nincs, és része zsidó és keresztény jótékonysági intézetekre száll, d) Egyiknek sincs joga reá eső részt bármikor eladni, s nem szabad pert indítani. Mindezen rendelkezések csakis a ti erkölcsi, tehát szerencsés viszonyaitokra vannak megállapítva, tehát közületek mindegyikének könnyű dolog lesz kívánságaimat teljesíteni, e) Harminc éves koráig mindegyiknek meg kell nősülnie. Döbling, 1895. február 12-én jánosi Engel Adolf. 544 544 Engel Lipót özvegye Lenkei Lajos felesége. 389
