Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
2. TISZTVISELŐ-ÉRTELMISÉGI RÉTEG / Nagy Imre Gábor
A DGT Pécsbányatelepi kórházában 1893-ban egy orvos és egy ápoló alkotta a személyzetet.65 66 A pécsi értelmiség egyik legnagyobb rétegét a pedagógusok (tanítók, tanárok) alkották (5. dók.). Az elemi oktatási intézmények 1911-ig városi kézben voltak, 1912. jan. 1-vel államosították a pécsi községi elemi iskolákat. A gimnáziumokat (ciszterci, Miasszonyunk, Pius), valamint a papnöveldét és jogakadémiát az egyház tartotta fenn. A papnövelde mellett a püspöki jogakadémia volt a város másik főiskolája. A 19-20. század fordulóján a budapesti, kolozsvári egyetem jogi kara és az ország tíz jogakadémiája végezte a hazai jogászképzést. A századforduló időszakára a jogászképzés súlypontja már áthelyeződött az egyetemekre. Az utóbbiba a joghallgatók mintegy 70%-a, a jogakadémiákra pedig a 30%-a iratkozott be. A pécsi jogakadémia hallgatói létszáma 140 körül mozgott. A jogakadémia patriarchális légköre kedvező hatást gyakorolt a hallgatók közösségi, egyesületi, politikai és társasági életére (6. dók.). Jellemző, hogy a joghallgatók egyaránt otthon voltak a fényes bálokon, az egyszerű emberek és a zsidók mulatságain, és mindenhol táncoltak a leányokkal.66 Nem lehet véletlen, hogy a kortárs dr. Jellachich Károly 1911-ben megjelent írásában a pécsi papság városban betöltött szerepét domborította ki: „A hely rövidsége miatt csakis leglényegesebbről emlékezhetem meg, mert püspökeink, kanonokjaink, áldozópapjain, a ciszterci és irgalmas rendnek oly sokat köszönhet Pécs, hogy azt kimerítően előadni nem lehet, mert annak kimerítő felsorolása egy kötetet venne igénybe. Rendkívüli sok jót tettek, ami nem is került nyilvánosaág [sic!] elé, tehát arról nincs is tudomásunk. Példa reá Zsinkó István kanonok, a kiről csak azt tudják, hogy mindenét a szegényeknek adta, halálakor semmije sem maradt. Papok voltak Pécsett a világiak,67 a ciszterciek, a mizeriek,68 a barátok = szt. Ferenc rendűek. A ciszterci-rend érdeme a tanügy, a mizerieké az egészségügynél lett méltatva. A barátok a szigeti külvárosi plébániát kezelik és a nehéz kórházi papi működéseket végzik. A mint már említettem Pécs városa leginkább a papoknak köszönheti, hogy teljesen magyar város lett belőle. De köszönheti a papoknak azt is, hogy lakóinak intelligenciája oly magasan áll, mint kevés más magyar városnak. Amint Róma a világ központja, olyan kis központ volt Pécs, amelyet Bács-, Somogy-, Tolna- és Verőce-megye tanulói fölkerestek. Róma csakis az által lett a világ központja, hogy a pápák laknak ott, nékik köszönhető, hogy a világ minden iparkodó művésze, zenész, szobrász, festő felkeresi, hogy ott jobban kiképezze magát, mert a pápák emelték oly magas fokra ott a művészetet.”69 A tisztviselő-értelmiségi réteg rangjához hozzátartozott az úriemberség fogalma is. Úriembernek az számított, aki párbaj- és szalonképes volt, aki nem volt párbajképes, az nem lehetett úriember sem. Párbajképes az lehetett, aki egyéves 65 ÁGH 1894. 135. 66 SCHWEITZER, 2005. 56., 64-65. 67 Itt világi pap értendő. 68 Irgalmas rend. 69 JELLACHICH, 1912. 55-56. — 33 —
