Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
2. TISZTVISELŐ-ÉRTELMISÉGI RÉTEG / Nagy Imre Gábor
önkéntesi szolgálatra vonult be a hadsereghez. Az egyéves önkéntesi kedvezménynyel kapcsolatban két közkeletű tévedés van. Az egyik az, hogy csak érettségivel lehetett önkéntesének jelentkezni, valójában elegendő' volt a középiskolai végbizonyítvány, mint ahogy a tiszti pályához és számos tisztviselői kategóriához is elegendő volt. A másik tévedés az, hogy automatikusan tartalékos tiszt lett az, aki leszolgálta önkéntesi évét és utána sikeres vizsgát tett. Valójában még csak tisztjelöltnek (kadét, hadapród), tiszthelyettesnek, esetleg altisztnek nevezték ki. Ahhoz, hogy valaki tiszt legyen, igazolnia kellett, hogy megfelelő polgári állással és jövedelemmel rendelkezik, és ezután az ezred tisztikara döntött arról, hogy megfelel-e a tiszti becsület követelményeinek.70 A tisztikar becsületét Pécsett több incidens is sértette (7. dók.). A tisztviselő-értelmiségi réteg tagjai külön egyesületekbe tömörültek, mint pl. a Baranya Megyei Tanítóegyesület, a Pécs-egyházmegyei Római Katolikus Tanító Egyesület, a Pécsi Orvos Egyesület, a Pécsi Gyógyszerész Testület, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület pécsi osztálya (11. és 14. dók.), a Magyar Szent Korona Országainak Vasutas Szövetsége Pécsi Kerülete (12. dók.), a Magyarországi Díjnokok Országos Szövetsége pécsi csoportja (16. dók.). Az ügyvédek testületé a Pécsi Ügyvédi Kamara volt.71 A tisztviselői-értelmiségi réteg reprodukálását, gyermekeinek tanulását több alapítvány is szolgálta. A pécsi tisztviselők és értelmiségiek között sok volt az elsőgenerációs, aki iparos, kereskedő szülőktől, vagy alacsonyabb társadalmi kategóriából származott. Látható módon fontos volt az, hogy gyermekeik is megtartsák társadalmi állásukat és ezt több ösztöndíj is segítette pl. a Salamon József (9. dók.), az Opris Péter (10. dók.) és a Vésey Rezsőné ösztöndíj (17. dók.) A Pécs-baranyai Tisztviselők Önsegélyező Egyletének ösztöndíj alapítványa az egyesület 1889. évi feloszlatásával keletkezett, amikor elhatározták, hogy a feloszlatott egyesület vagyonából ösztöndíjat létesítenek. Az 1909. évi alapítólevél szerint az ösztöndíjat a megyében vagy városban élő tisztviselő pécsi állami főreáliskolában tanuló gyermeke kaphatta meg. Előnyben kellett részesíteni a volt egylet tagjainak gyermekeit. 1911-ben 2010,36 korona tőke után 80 koronát lehetett kiosztani.72 A „Báró Fejérváry Imre emlék-ösztöndíj alapítvány” alapító oklevelet 1910-ben hagyta jóvá a vármegye közgyűlése. Az alapítványhoz főként a megye birtokosai, pénzintézetei és a megyei közgyűlés tagjai járultak hozzá jelentősebb összegekkel.73 Az emlékalapítvány összege ekkor a folyamatos gyűjtésekkel 11 086,52 koronát tett ki. Évi kamatait, legfeljebb 400 koronát a megyei tisztviselők és 70 HAJDÚ, 1989. 44-48. 71 MÁRFI, 1989. 147-161. 72 BML IV. 1420. 532. 73 Jelentősebb összeget adtak: Baranya vármegye 1000, Mándy Béla földbirtokos (Téseny) 1000, Mándy Sámuel földbirtokos (Szentlőrinc) 1000, Német Lipót ügyvéd (Mohács) 400, herceg Esterházy Miklós hitbizománya (Kismarton) 300, bellyei főhercegi uradalom (Főherceglak) 1000, dárdai hercegi uradalom 500, gr. Zichy Gyula püspök 200, Brázay Kálmán földbirtokos 300, DGT 500, Pécsi Takarékpénztár és Mohácsi Takarékpénztár 200-200, Biedermann Rezső földbirtokos (Szentegát) 1000, Jankovich-Bésán uradalom (Dunaszekcső) 100, megye központi 34
