Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
2. TISZTVISELŐ-ÉRTELMISÉGI RÉTEG / Nagy Imre Gábor
Itt épült meg 1900-1901-ben a Schlauch villatelep, amelyet elsősorban értelmiségiek és tisztviselők vettek bérbe.66 A budai külváros a város egyik ipari negyede volt, ami érthető módon nem volt vonzó a tisztviselők számára.56 57 58 A pécsi tisztviselők saját ház, ill. szőlőtulajdonra törekedtek, ám többségük bérlakásban élt. Az 1901. évi tiszti cím- és névtárba felvett 51 Pécs városi hivatalnokból mindössze 11 volt háztulajdonos, illetve 4 lakott a családja vagy rokonai házában. A tisztviselők felső és középső rétegébe tartozó tisztviselők mintegy harmada rendelkezhetett tehát csak saját tulajdonú házzal, és kétharmaduk bérlakásban lakhatott. Az orvosok, gyógyszerészek és az ügyvédek adták Pécs két jellegadó értelmiségi rétegét. 1887 és 1901 között a város közgyűlésébe (törvényhatósági bizottságába) 136-an kerültek be, mint legtöbb adót fizetők (virilisek). Közülük a legnépesebb csoportot a szabadfoglalkozású értelmiségiek adták: 24 ügyvéd, 12 orvos, 3 gyógyszerész, 3 tanár és 1 mérnök.68 Pécsett 1900-ban 66, 1914-ben 64 ügyvéd működött, azaz 640, ill. 736 lakosra jutott egy ügyvéd. Szerencsésnek mondható, hogy nem bomlott meg az ügyvédek és a lakosság számának kényes egyensúlya, hiszen valamennyi pécsi ügyvéd biztos megélhetési lehetőséggel rendelkezett. Az ügyvédek többsége nem Pécsett született, később vált pécsivé. Az ügyvédek társadalmi súlyát főként a paragrafusok ismerete, a politikai vezetéstől való függetlenség biztosította, ami nagy tekintélyt és öntudatot jelentett számukra. A feltörekvő és öntudatos ügyvédség a város közgyűlésében, egyesületeiben, a cégek jogi képviseletében, a társasági életében egyaránt vezető szerepet játszott.59 60 1876-ban a város tiszti főorvosa 15 orvost, 6 sebészt, 2 állatorvost, 4 gyógyszerészt és 20 okleveles szülésznőt (bábát) írt össze Pécsett (4. dók.). 1907-ben a városban 39 gyakorló orvos, 5 állatorvos, 34 bába, 4 hatósági orvos és 7 gyógyszer- tár látta el a város egészségügyét.80 Az első világháborúig az orvosok száma 46-ra növekedett.61 A legnagyobb egészségügyi intézmény a városi közkórház volt, ahol 1894-ben a kórház személyzete az igazgató főorvosból, 2 osztály- és 3 másodorvosból, 28 irgalmas nővérből és 4 világi ápolóból és az adminisztratív alkalmazottakból (kórházi gondnok, ellenőr, írnok) állt.62 1912-ben 12 orvos és 4 ideiglenesen alkalmazott másodorvos dolgozott itt.63 Az irgalmas kórház személyzete a 19. század végén egy igazgatóból, egy fő- és egy alorvosból, valamint fogadott ápolókból állt.64 56 PILKHOFFER, 2004. 144-152. 57 ERDŐSI, 1968. 89-93. 58 BÉRDI, 1977. 115., 118. 59 VÉRTESI, 2001. 168-169. 60 KIÁLLÍTÁSI KALAUZ, 1907. I: 25. 61 BML IV. 1406. g. E-784-1917. 62 ÁGH, 1894. 132-133. 63 BML IV. 1406. g. E-7518-1917. 64 SÜLÉ, 1991. 192-195. 32
