Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit

ban a kedvező helyzetben; utalva vagyok minden krajcárra. Számadásomat az adott viszonyokhoz képest a lehető legmérsékeltebb kiadások fölsorolásával, s a legjobb lelkiismerettel állítottam össze, egyébként c. alatt mellékelem kk. de már eléggé fejlett korú testvéreim nyilatkozatát. Kiskorú testvéreim neveltetési ügyét kegyes pártfogásába ajánlva maradtam

Pécsett, 1890. augusztus 19-én.

Kiváló tisztelettel: Várady Ferenc gyám

BML IV. 1409. B. 366/1880. EREDETI, KÉZZEL ÍROTT.

Várady Ferenc beszámolójából világosan kitűnik, melyek voltak a leányok nevelésében az elvárások a hagyományos polgári értékrend szerint. Húgát nagy körültekintéssel készítette fel a házasságra, a háziasszony szerepre. Önálló munkavállalásra az elsajátított zongorázás, tánc, főzés nem volt használható, és a varrás tudománya is kizárólag saját ruhák készítésére vonatkozott. Várady Lenke 17 évesen férjhez ment egy Zala megyei földbirtokoshoz (91. dók.).

' 117. BATÓ ANNA BORSY GYÖRGYNÉ468 ÚJSÁGCIKKE

A LEÁNYNEVELÉSRŐL Pécs, 1901. ápr. 7.

Hogyan neveljük leányainkat?

Pécs, április 6.

Az embert csakis a jó nevelés képes rendeltetésének magaslatára emelni. A haladás, jólét s boldogság kulcsa a nevelés s pedig első sorban a leányok helyes s okszerű nevelése, mert a nő kezébe van letéve a nemzedék sorsa, amint egy jeles Írónk mondja: „Neveljetek jó anyákat s újjá alakítom vele a társadalmat.”

A nőnek első s legfőbb hivatása, hogy jó nő, gyermekeit szerető s nevelni tudó anya, házának értelmes vezetője legyen. Szakítva a régi felfogásokkal, ma mindenkép igen modern nőket akarunk nevelni. Nem a családi tűzhely egyszerű s boldogító melege, annak minél szilárdabb alapon felépítése, hanem a tudományos pályán való kenyérkereset lehetősége a czél nőnevelésünkben.

Ma már a legegyszerűbb kézműves leányától kezdve a legelőkelőbb állású atya leányáig mind csak nyilvános téren akarja érvényesíteni tehetségét; he468 Bató Anna (*1858. febr. 11. Bános, f 1935. szept. 30. Pécs): tanítónő'. Szülei Bató József szemináriumi uradalmi magtáró'r és Schwentner Katalin. 1876-ban szerzett tanítónői oklevelet Budapesten „Zirzen Janka intézetében”. Férje Borsy György (*1851. okt. 21. Pécs, + 1911. febr. 9. Pécs): városi tanító, orgonista. Gyermekeik mindannyian Pécsett születtek, éltek és haltak meg. Jenő (*1879. szept. 9. + 1945. szept. 2.): DGT főfelügyelő (9. dók.), felesége Skoff Mária, Teréz Lucia (*1880. 12. 13., f 1962. júl. 25.): posta ellenőrnő (120, 132. dók.), férje Szathmáry János posta vezető főellenőr, Aranka (*1882. szept. 11., fl974. febr. 1.) posta ellenőrnő, férje Molnár Endre MÁV főintéző, Gizella (*1884. febr. 16., + 1977. jún. 11.) tanítónő, férje Eller Károly uradalmi tiszttartó, Anna (*1885. aug. 9., + 1890. jan. 7.), Margit (*1896. máj. 28., +1953. febr. 27.) magántisztviselő, férje vitéz Rozgonyi Lajos.

328