Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit
A nők napi kötelességeit Faylné Hentaller Mária439 korabeli tanácsadójában így összegezte: „Hat órakor felkelhet a cseléd. A rendes háziasszony tehát keljen fel a városban is korán, és ellenőrizze cselédjét vagy cselédjeit, elvégzik-e teendőit... A tejes asz- szony is korán elhozza a tejet, és alig készül el a rendes asszony az öltözködésével, alig ölti fel reggeli ruháját, már elkészítheti a reggelit, a cseléd pedig nekiláthat a takarításnak, hogy mire az úr hivatalába megy, esetleg már este kitakarított irodában napi teendői után lát, a hálószobát is takarítani lehessen. A gyermekek rendes öltözködését is rendszerint ellenőrzi a jó anya, és reggelizés után ügyel, hogy pontos időben induljanak az iskolába. Ha nem megy is mindennap maga apró bevásárlásokat tenni, hetivásár napokon nem mulasztja el a vásárcsarnokba ellátogatni, a heti bevásárlásokat megtenni. A délelőtt folyamán még jut ideje a rendes háziasszonynak a napilapot átolvasni, apróbb javításokat végezni, a szekrényeket rendbehozni, vagy ha maga főz, kellő időben a konyhába menni, és a cseléd segédlete mellett az ebédet megfőzni — , ha pedig van szakácsnő, vagy a mindeneslány már beleszokott a főzésbe, ellenőrizni, jól vannak-e az ételek elkészítve. Mire a dél megérkezik, terített asztallal kell várni a férjet és az iskolából hazatérő gyermekeket. Délután mindenki egy kis pihenőre tér, a gyermekek játszhatnak ... azután az apa folytatja napi munkáját, az anya pedig felügyeli, végzik-e a gyermekek kötelességüket, rendesen feltakarítja-e a cseléd a konyhát, helyére tesz-e mindent. S mikor megnyugvással leülhet, előveszi kézimunkáját, és ha leánykái vannak, azok körében tölti el a nappali szobában idejét, és velük költi el az uzsonnát. Estefelé vagy látogatók jönnek, vagy a család megy látogatóba, sétára, de elébb a háziasszony a vacsora iránt is intézkedik. Úgy nyolc óra felé a család már ismét otthon van: várják az apát, aki ilyenkor szokott gyermekeivel foglalkozni. Azután vacsorához ülnek, a vacsora után a gyermekek még egyszer áttekintik feladataikat, becsomagolják másnapra könyveiket, irkáikat, jó éjt kívánnak szüleiknek és lefeküsznek. A rendes háztartású családban kilenc órakor már minden gyerek alszik, a cseléd is nyugalomra tér. A háziasszony és háziúr még olvasnak, beszélgetnek, de lassan-lassan álom jő a szemükre, és mint aki munkáját jól végezte, édes álomba merülnek.”440 A Vasárnapi Újság ezt a szereposztást történelmileg, bibliai példával próbálta igazolni 1870-ben: „Tegyük fel, hogy együtt dolgoztak édenükben egy kis ideig, alig ismervén, hogy kettőjük közül melyik a más a lét édes egységében. S azután eljött az idő, midőn a férfi egyedül ment ki munkájára, s a nő gyengeségének szentségében (sic!) otthon maradt. S midőn amaz visszatért, hogyan lehetett volna ez másképp, mint, hogy az, akiért dolgozott egész napon keresztül, őt a szolgálat készségével fogadja, hálás gondoskodással, hálás kisebbítésével önmagának és felemelésével a férjnek? ... Ettől a pillanattól fogva nem kell-e az egyenlőségnek megszűnnie, mint annyi számtalan értelmetlen követelésnek?” Más érvelés 439 Faylné Hentaller Mária (*1856. júl. 7. Jászberény, (1927. okt. 24. Budapest): író. Nyolc kiadást megért népszerű könyve „A háztartás kézikönyve”. 440 Idézi HANÁK, 1980. 185. 322
