Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit
A nők a dualizmusban nem rendelkeztek választójoggal, tulajdonnal, és vagyonnal való rendelkezésüket szűkre szabták.435 436 Jogi helyzetüknek megfelelt a gazdasági érvényesülésük lehetőségei, a családban betöltött szerepük. Az emancipáció egyik legfőbb eleme az egzisztenciális önállóság, a saját jövedelem biztosította létbiztonság. Loise A. Tilly és Joan W. Scott amerikai történészek három fejlődési szakaszt állították fel a női munka társadalomtörténeti változásának vizsgálatához, a női gazdasági tevékenység családi közösséghez való viszonya alapján. Az első szakaszban, a tőkés átalakulás hőskorában a családi gazdaság volt a mérvadó, ennek feltételei között öltött intézményes formát a női munkavégzés. Magyarországon ez a fejlődi szakasz a 19. század végén és a századfordulón érvényesült. A családi paraszti gazdaságokban és üzemekben az ún. segítő családtagként végzett tevékenység, az ipari házi munka (a bedolgozó tevékenység), a háziipari munka széles méreteket öltött, bár statisztikailag nehezen mérhető. A családi gazdaságon belül a termelés a családi és a háztartási egységen belülre korlátozódott, és a nők (a fiatal hajadonok) rendszerint szüleik vagy mások háztartásában ténykedtek, a feleségek pedig nem végeztek a házon-családon kívüli kereső munkát. Itt érvényesült a női munkának az a sajátossága, hogy nem mindig válik el egymástól az otthon és a munkahely. A házicselédek esetében a privát és a nyilvános szféra sajátosan fonódott egybe. A férfi munkavégzés markáns jegye viszont az otthon és munkahely kettősége, térbeli elkülönülése volt. A második szakasz, az ún. családi bérgazdaság kora, amikor a lányokat külső fizetett munkára helyezték ki, bár fontos szerepük volt a családi jövedelem kiegészítésében. A család a feleségek házon-családon kívüli fizetett munkájára is igényt tartott. Ekkor vált tömegessé a nagyipari női munka, ekkor terjedt el a szolgáltatásban végzett női munka, és ekkor jelentkezett a tisztviselői és értelmiségi női munka. A harmadik szakasz, az ún. családi fogyasztás gazdasági modellje, melyben újra kevésbé kapott lehetőséget a nő, hogy kijusson a munkaerőpiacra. A hajado- nokat iskoláztatták, illetve férjhez adták, a feleségeknek pedig gyermeknevelés, háztartásvezetés, reprezentálás szerepét szánták. Ez a fázis azonban töredékesen mutatkozott a magyar társadalomban.436 A 19. században nők számára a legfontosabb feladat a férjhezmenetel volt, így tölthették be a számukra kijelölt és társadalmilag elfogadott hármas szerepkört: feleség, háziasszony és anya,437 vagy a német „Kinder-Küche-Kirche” hármas jelszó szerint: gyermek-konyha-templom. A kor írónői, Beniczky Irma és sokan mások is a hagyományos női ideált eszményítették, e szerint a nő hivatása az anyaság és a hitvesi szerep.438 435 GYÁNI, 2009. 436 GYÁNI, 2009. 437 KÉRI, 2008. 145. 438 KÉRI, 2008. 43-44., 46-47. — 321 —
