Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
7. MAGYAROSODÁS / Nagy Imre Gábor
A Pécsre bevándorolt evangélikusok többsége német anyanyelvű volt, ezért az istentiszteletek nyelve vasárnaponként német-magyar nyelvű volt. Először háromszor egymásután német és csak egyszer magyar, 1871-től felváltva magyar és német, 1902-től pedig csak minden harmadik vasárnapon volt német.410 A magyarosítást több alapítvány is ösztönözte. Farkas István pl. 1877. évi végrendeletében egy 2 000 frtos alapítványt létesített a tanítványait leghazafiasabban nevelő tanár vagy tanító megjutalmazására (107. dók.). A korszak sokat vitatott jelensége a névváltoztatás. 1881-től, a névmagyarosí- tási mozgalom indulásától kezdve a névváltoztatások célja egyértelműen a névmagyarosítás. A dualista kori névmagyarosítások a társadalom bizonyos — egymást is átfedő - csoportjait érintették. A névmagyarosítók kétharmada a zsidók közül került ki (114. dók). A névmagyarosítás elsősorban urbánus jelenség, amelyben Budapest és a vidéki városok kiemelkedő szerepet játszottak. 1867—95 között pl. a baranyai névváltoztatási esetek (családok egy időben kérvényező tagjai) 52%-a Pécsett történt. A névmagyarosító mozgalom harmadik tényezője az állam, amely ösztönözte az állam szolgálatában állók (pl. vasút, posta- és távirda) és tisztviselők névmagyarosítását (110. dók.). Ugyancsak nagy a tanulók aránya, amely az asszimiláció többlépcsős voltára utal, amikor az apa nem változtatott nevet, csak a gyermekei.411 107A. FARKAS ISTVÁN412 ÜGYVÉD VÉGRENDELETE Pécs. 1877. febr. 21. A Nagy Teremtőnek kegyelméből sok viszontagság között elértem éltem delét, ezentúl életegemen [sic!] a nap a természet törvényei szerént emelkedés helyett leáldozni kezd, és minthogy a leáldozó naptól nincs messze az alkony, tehát sietek az alkony beállta előtt rendezni házi dolgaimat, mert az alkony sötét talál lenni, s a rendezés elkéshetik, a mi megzavarhatná vágyaim teljesültét. Ennek ideje koráni elkerülése végett most, midőn még ép test és lélekkel birok, megteszem végintézkedéseimet mint következik. 1- ör. Ha a végzet szeretett nőm mellől elszólítana, úgy eltemettetésemet minden e tekintetbeni intézkedésem nélkül az ő kegyeletérzetére bízom. 2- or. Halálom után mindennemű vagyonom és bárhol levő követelésem szeretett nőmre Ratkó Celesztinre413 szálljon kizáró örökségkép oda adó hűsége, feláldozó szeretete s az együtt töltött boldog évek iránti hála és megismerésből. 3- or. A vagyon fölött nőm Ratkó Celesztin, miután se leszármazó, se felmenő örököseim nincsenek, szabadon rendelkezhetik, megkérem azonban, hogy saját 410 BALDAUF, 1926. 33-34. 411 NAGY I. G„ 1992. 304.; NAGY I. G„ 1993. 63., 72. 412 Farkas István (*1828 k. Pécs, fl881. máj. 4. Pécs): ügyvéd, 1848-as honvédhadnagy, 1872-1873-ban a városi közgyűlés választott tagja (IV. választókerület.) 1885-tó'l utcanév ó'rzi emlékét. Felesége Ratkó Celesztin 413 A Celesztin, Coelestin, Cölesztin ma férfinév, nó'i párja a Celesztina. Névnap ápr. 6-án. 300
