Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
7. MAGYAROSODÁS / Nagy Imre Gábor
nagyipari vállatok alkalmazottainak és munkásainak 97 %-a volt magyar állampolgár, és 83 %-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek.402 Az igazgatás magyar nyelve, a kiépülő modern államrendszer szakszerű intézményei: a megyei, városi, állami hivatalok, a vasút, a posta, sőt esetenként a hadsereg is erős magyarosítást eredményeztek. A társadalmi emelkedés, a mobilizáció gyakran magyarosodással társult. A Pécs környéki falvak mezőgazdasági foglalkozású lakosainak emelkedést jelentett az iparba, egyáltalán a városba való bekerülés. A pécsi őslakos német, horvát iparos, kereskedő, sőt földműves lakosok fiai, unokái igen nagy számban az új polgári középosztály (értelmiségiek, tisztviselők) soraiba emelkedtek fel, és ez a társadalmi emelkedés általában együtt járt a magyarosodással. Az 1850-1860-as években még német városként jellemezték Pécset, sőt Surányi Miklós az 1880-as évek elején játszódó Kantate című regényében is német városként mutatta be. A 19. század utolsó harmadától azonban az előrehaladott magyarosodás meggyengítette a német polgárságot. Mind magatartásában, mind külsőségekben magyarrá kezdett válni, zömében feladta nemzetiségi mivoltát.403 A pécsi horvátok magyarosodása hallatlanul erőteljes volt. Sarosácz György számításai szerint 1848-ban a budai külváros 5234 lakosának mintegy egyhar- mada, 1459 fő tekinthető horvátnak, és a németek, magyarok aránya közel azonos. A belvárosban, a siklósi és a szigeti külvárosban is szép számmal éltek horvátok. A szigeti külvárosban a lakosság közel egynegyedét a horvátok alkották. Az 1869. évi népszámlálás névanyaga alapján azonban Pécs 23863 fős lakosának már csak mintegy 13%-át (3096 főt) minősítette Sarosácz horvátnak. Az 1860-as évek után a horvátok hagyományos anyanyelvi háttere, amely mögött nem állt horvát nyelvű iskola, a magyarosításnak már nem tudott ellenállni. A horvát nyelv az istentiszteletről is kiszorult: a budai külvárosi Szent Ágoston templomban, ahová a pécsi horvátok jártak, 1904-től már nem tartottak horvát nyelvű szentbeszédet és elmaradtak a horvát énekek (115. dók.). A horvátokra is az iparosodás volt a legnagyobb hatással. Az egykoron mezőgazdaságból élő napszámosok, a „kapások” az iparban találtak állandó munkát, ahol a magyar munkaszervezeti nyelv érvényesült. A közigazgatás nyelve is kizárólagosan magyar lett. (1848 előtt a magyar, német és horvát nyelvet egyaránt lehetett használni). A horvát nyelv használata legtovább a hagyományos életformát űző, földművelésből és szőlőművelésből élő családok körében maradt meg. Néhány évtized múltán ez az életforma is visszaszorult, mert a város terjeszkedésével a szántóföldek lecsökkentek, és a nagy szőlősgazdák inkább a környező falvak napszámosaival dolgoztattak.404 A DGT és az asszimiláció kérdése külön fejezet Pécs társadalomtörténetében. A DGT, amely 1852-tól fokozatosan meghódította, kezébe vette a pécsi és Pécs környéki szénbányákat elsősorban bevándorlókat foglalkoztatott. A vállalati anya402 KATUS, 1995. 39. 403 JELLACHICH, 1912. 25.; LENKEI, 1922. 4.; ÁGH, 1894. 182.; NAGY, 1927. 24., 43.; TÜSKÉS, 2000. 102.; SZITA, 1979. 501. 404 Sarosácz György szívességéből. SAROSÁCZ, 2000. 27-30., 39-40., 111-113. 298
