Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
5. LAKÓKÖRÜLMÉNYEK, LAKÁSKULTÚRA / Pilkhoffer Mónika
a több lakást magába foglaló, méreteiben megnövekedett bérház leginkább funkciójában különbözött a korábbi, hagyományos lakóháztól:289 a házépítés üzleti vállalkozás lett. A bérház funkcionálisan három részre osztható. A földszint általában valamilyen üzleti tevékenység (bolt, kávéház, iroda) helyszíne volt. A szolgálati részhez a lakástól a ház távolabbi pontján kialakított mellékhelyiségek tartoztak: a pincében a fáskamra, a földszinten a mosókonyha, a padláson a szárító, de ide kell sorolnunk az előkelő főlépcsőház, a cselédlépcsők és cselédillemhelyek, valamint az udvarok terét is. A harmadik szektor a lakórész, mely az épületen belül is szociálisan tagolódott. Ennek társadalmi következményeként a gazdag polgárok magánélete a nyugat-európainál kevésbé volt elkülöníthető az udvari lakások kispolgári egzisztenciáitól.290 A legdíszesebb szint az első emelet, az ún. piano nobile volt, melynek gyakran egyetlen, nagypolgári lakásában maga az építtető lakott. A bérlők heterogén szociális összetétele ellenére a bérház a konvenciók által megszabott előírások miatt mégsem nyújtott összezárt lakói számára igazi közösségi életteret.291 Pécsett alig találni a budapesti átlaghoz méretben és reprezentációban hasonló, klasszikus bérházat. Fővárosi méretű bérpalota építéséhez a pécsi polgárság nem rendelkezett elég tőkével. A megye nemessége egyetlen bérpalotát vagy bérházat sem emelt a megyeszékhelyen, szemben az Andrássyak kassai vagy a Bethlenek kolozsvári építkezéseivel. Mindemellett a középkori városszerkezetet őrző, szűk és meredek utcákba sem lehetett túlméretezett épületeket tervezni, és a telkek viszonylagos olcsósága sem indukálta a fölfelé terjeszkedést. Jelentős építési megbízásokat adott ugyanakkor az egyház.292 Tőkebefektetés céljából épített bérházat az Irgalmas rend a Majláth téren, az izraelita hitközség a Munkácsy Mihály és Fürdő utca sarkán, a püspökség az Anna és József utcákban. Pécs város a Perczel u. 19., a Légszeszgyár u. 3—7. és a Rákóczi u. 75-77. szám (Rákóczi - Koller-Lenke—Egyetem u. tömb) alatt építtetett bérházakat. Az építtetők legnagyobb része azonban a középosztály és az értelmiség köréből került ki: ez a réteg ugyanis a pénzét nem forgatta vissza a gazdaságba, hanem igyekezett tőkéjét a legbiztosabb értékekbe: házba, szőlőbe fektetni.293 A bérházépítés jó üzletnek számított, hiszen a tőke banki kamatainál is nagyobb — bár kétségkívül lassabban megtérülő és kevésbé mobilizálható, de biztos - hasznot hozott. A ház amellett, hogy társadalmi presztízst biztosított, racionális tőkebefektetésnek is bizonyult, 289 A preindusztriális polgárház kisméretű, általában egyemeletes épület volt, melynek földszintjét a tulajdonos munkahelye: boltja vagy műhelye foglalta el. Az emeleten voltak a lakóhelyiségek. A polifunkcionális szobákban azonban sem a magán- és a közélet, sem a társadalmi és biológiai tevékenységek nem váltak el egymástól. HANAK, 1984. 165-166. 290 HANÁK, 1984. 173-174. 291 GYÁNI, 1998. 123. 292 ERDŐSI, 1968. 14. 293 BÉRDI, 1977. 121. 174
