Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

pülés felett a jelen határozat szellemében. A tanácsi vállalatokat és intézményeket is fel kell kérni erre. Határidő: 1963. december 31. Felelős: Vértes Tibor vb-titkár h) Össze kell hívni a községi tanácsok vb. elnökeinek megyei értekezletét a határozatok ismertetésére. Határidő: 1964. február 28. Felelős: Palkó Sándor vb-elnök i) A tanácsülés köszönetet mond a Baranyai Foto- és Filmklub tagjainak a tanácsülésen bemutatott film társadalmi munkában történő elkészítéséért, és helyesnek tartaná, ha a jövőben gyakrabban felhasználná a végrehajtó bizottság beszámolás eszközéül a filmet. [...] 3. számú melléklet Beszámoló a cigánykérdés megoldásával kapcsolatban elvégzett feladatokról és a további munka irányelvei Előadó: Palkó Sándor vb. elnök Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Azt hiszem velem együtt valamennyien nehezen vonják ki magukat a most látott film hatása alól. Annak ellenére, hogy még nem kész filmet láttunk, csupán a készülő filmből részleteket, mégis megdöbbentő, de a kivezető utat is megmutató képeket vetített ez elénk. A film, és maga a cigánykérdés megoldásának napirendre tűzése nem véletlen. Mint társadalmi és gazdasági életünk minden jelentős kérdésében, itt is a párt mutatott utat, és határozta meg az elvégzendő feladatot is. Pártunk Politikai Bizottsága 1961. június 20-án határozatot hozott a cigánykérdésben, leszögezte a legfőbb elvi kérdéseket, és rábízta a gyakorlati tennivalókat azokra, akiknek a közvetlen végrehajtás a feladata. A megyei tanács egy ízben már kidolgozta a feladatokat és iránymutató, célravezető határozatokat hozott a Politikai Bizottság határozatának megfelelően. Ez még az előző ciklusban történt. Éppen ezért az új tanácstagok tájékoztatása céljából a PB. határozat néhány fontos kérdésére most újból ki szeretnék térni. A határozat legfontosabb része az, amely elvi kérdéseket tesz világossá. Egyik ilyen fontos elvi kérdés, hogy a cigányságot nem tarthatjuk nemzetiségnek. Ezt bizonyítja az, hogy más-más nyelvet beszélnek, más-más kultúrával rendelkeznek, szokásaikban is merőben különbözőek. Tehát a cigány fogalma nem nemzetiségi kategória, hanem társadalmi, amely az életmódra, fejlettségi fokra vonatkozik. Ezt alátámasztja az is, hogy a cigányok között sok nem cigány is él, fehérbőrű, szőke típusú emberek, akik ugyanolyan életkörülmények között vannak, vagyis gazdasági, társadalmi, kulturális, egészségügyi körülményeik folytán cigánnyá váltak A PB. határozatának másik fontos elvi része, hogy a cigányság ügyét társadalmi üggyé kell tenni. Valamennyi állami és társadalmi szervnek, sajtónak rádiónak, televíziónak, filmnek megvan ezzel kapcsolatosan a maga feladata. Valamennyi szerv tett is már valamit ennek érdekében, de nem mondhatjuk azt, hogy eleget. Még nagyobb erővel kell hozzáfognia a tanácsnak ehhez a kérdéshez. Tegyük feladattá ebben a tanácsciklusban - a termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett - a cigánykérdés teljes megoldásra való törekvését.