Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

A PB. határozat harmadik része azzal foglalkozik, ami értelemszerű és a materialista gondolkodásmódból ered, hogy a munka révén kell a cigányokat teljesértékü emberré tenni. Ehhez kapcsolódik szorosan az állandó letelepedés kérdése. A munkában résztvevő cigányokat éppúgy lakáshoz kell juttatni, mint a többi dolgozót, megkülönböztetés nélkül. Amennyiben megkülönböztetést teszünk, úgy az a cigányok javára szolgáljon! Sajnos tanácsaink nem mindenütt és nem mindent tettek meg ennek érdekében, ezért kellett ezt a kérdést újra napirendre tűzni. A cigánytelepek egészségügyi és egyéb ellátottságáról is említést kívánok tenni. Igaz, hogy kimondja a határozat: nem helyes külön cigánytelepek létrehozása és törekedni kell a meglévők felszámolására. Amíg azonban a telepek felszámolását meg tudjuk oldani, addig is a meglévő helyek egészségügyi viszonyain javítani kell. A cigányok körében végzendő kulturális nevelő munkának kettős célja van. Meg kell tanítani őket írni-olvasni, meg kell tanítani őket dolgozni, emberi módon élni. Végül szó esik a PB határozatában arról is, hogy a tanácsválasztások során fokozottabb mértékben kell bevonni a cigányokat a tanácsi munkába, és a cigánylakta vidékeken számarányuknak megfelelően - képviseletet kell biztosítani nekik a tanácsba. Ezt megyeszerte sikerült is megvalósítani, egyedül a megyei tanácsnak nincs cigányszármazású tagja. A Baranya Megyei Tanács 1961. október 9-én foglalkozott a PB. határozatával és társadalmi bizottságot hozott létre a cigány-kérdés tanulmányozására és megfelelő javaslatok kidolgozására. Ennek az ideiglenes bizottságnak tagjai voltak - a megyei tanácstagokon kívül - a társadalmi és tömegszervezetek vezetői is. Rendkívül komoly, mély elemző munkát végzett ez a bizottság. Megvizsgálta a népesség alakulását, a cigányság lakásviszonyainak helyzetét, a foglalkoztatottságot, a társadalomban meglévő előítéletekből származó helytelen gyakorlatot, a kulturális, egészségügyi helyzetet stb. A bizottságnak ezt a nagyon gazdag, értékes, országosan példát mutató dokumentációs anyagát a megyei tanács 1962. április 18-i ülésén tárgyalta és mindenre kiterjedő részletes határozatokat hozott. Ezeket a határozatokat a Tanácstagi Tájékoztatóban idén újból leközöltük, hogy az új tanácstagok is megismerjék. Az eltelt 1-1/2 év alatt már következtek be komoly változások. Nem mondhatjuk azt el, hogy minden téren és mélyreható változások, de az olvadás megindult. A változások oka két dologra vezethető vissza. Az egyik a spontán asszimiláció, amely szocialista társadalmi rendünkhöz való spontán hozzáállásból folyik. Az, hogy társadalmi rendünk nem tesz különbséget ember és ember között, arra ösztönzi a cigányságot, hogy közeledjenek hozzánk. Helyenként már túlzott követeléssel is fellépnek, ami nem baj, mert a túlzott követelést mindig könnyebb helyes mederbe terelni, mint az igénytelenséget igényességre változtatni. A változásokat eredményező másik döntő ok, hogy sikerült társadalmi üggyé tenni ezt a kérdést, ha nem is olyan mértékben, ahogy szerettük volna. Reméljük, hogy a mai tanácsülés meghozza a kívánt eredményt. Kérem a tanácstag elvtársakat, hogy saját választókerületükben legyenek „apostolai" ennek az ügynek. Segítsék a járási és községi tanácsok munkáját. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben a szocializmus fejlődésével kapcsolatos spontán hatásoknak tudatos irányt szabjunk. Ezután a rövid bevezető után részleteiben kívánok beszámolni a tanácsülésnek az eddig elvégzett feladatokról. 1. Munkába állítás területén: A cigánykérdés megoldását szolgáló megyei tanácsi határozat óta a legjelentősebb ered-