Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Családjogi helyzetük rendezettsége azonban nem mondható kielégítőnek, főleg az idősebb generáció körében igen gyakori a törvényes házasságon kívüli együttélés. Megkell azonban azt is mondani, hogy sok községünk tanácsának erőfeszítése nyomán sok cigány élettárs, akik eddig úgynevezett vadházasságban éltek, törvényes házasságot kötött. Vannak települések, mint pl. Versend, ahol ez a kérdés lényegében megoldódott. Hagyományaikkal is egyre inkább felhagynak, s tisztul az a misztikus légkör, amelyben primitívségüknél fogva a múltban éltek. A tradíciókon alapuló vajdarendszer gyakorlatilag megszűnt, s ahol van is olyan saját körükben elismert vezető, akit vajdának neveznek, tartalmában már egészen más fogalmat takar. Többnyire a tanácsi összekötőket nevezik vajdának. A vagyon, vagy az idős koron alapuló tekintélyi elv már nem érvényesül a cigányság között. Primitívségükkel bizonyos babonás és hagyományos szokások együtt járnak, azokat komolyan veszik és be is tartják. A mohácsi cigánytelepen - de más cigánytelepen is - megtalálható még a házasságkötésnek az úgynevezett szöktetéses formája, a gyerekszülés ceremoniális hagyománya, a cigány vezetőnek tett eskü babonás tisztelete. Ezek a szokások azonban már kihalóban vannak, általában már nem érvényesülnek, egyedi jelenségek. Nagyon érdekesjelenség az, hogy a cigánysorból a paraszti sor felé haladás egyik állomásaként megjelennek a falon a szentképek, a kereszt. Bár ez nem jelenti azt, hogy a cigányok bármely felekezethez tartoznának is, egyszerűen ahogy ők mondják: a gazdák életmódját utánozzák és így ez tulajdonképpen pozitív tünetnek tudható be. A telepeken élő cigányok többsége nem ismeri a vallást, egy felekezethez sem tartozik. Fejlődési fokuknak megfelelően a társadalmi életben való részvételük alacsony színvonalú. A megyénkben összesen 55 párttag, 552 szakszervezeti tag, 363 egyéb tömegszervezetei tag, és 46 tanácstag található. Az 55 párttag és a szakszervezeti tagok járásonkénti megoszlása nem tükrözi a cigánynépesség arányos megoszlását. A statisztikai jelentés szerint pl. Komló városban, amely mégiscsak elsősorban iparvidék, egyetlen párttag és szakszervezeti tag sincs. A közülük választott tanácstagokat tisztelik, panaszaikkal sűrűn keresik fel őket. A tanácstagok tevékenysége általában kielégítő, a jövőben azonban arra kellene törekednünk, hogy még több választott cigánytanácstaggal rendelkezzünk. Elsősorban fiatalabb írni-olvasni tudó becsületes munkásembereket kellene a választásokra jelölni. A cigány lakosok által elkövetett szabálysértések és bűntettek száma általában nem haladja meg a cigány lakosság által elkövetett szabálysértések és büntettek számát. 1961 -ben a megye területén 1107 fő követett el szabálysértést, vagy büntettet. Ebből szabálysértés 816. Két városunkban Komlón és Mohácson kedvezőtlen képet nyújt a statisztika, amennyiben Komlón a lakosság 15,8%-a, Mohácson 21 %-a követett el szabálysértést, vagy büntettet az elmúlt év folyamán. Söt Komlón a bűntettek száma meghaladja, több mint kétszerese az elkövetett szabálysértéseknek, holott minden egyéb járásban és városban a büntettek száma jóval a szabálysértések száma alatt marad. A cigány lakosság által elkövetett büntettek fajtáját tekintve főleg kisebb mezei lopásokról, háziállatok lopásáról, falopásról, s legfeljebb betöréses lopásról, vagy könnyű testi sértésről van szó. A cigány lakosság által elkövetett büntettek között nem szerepel gyilkosság, rablógyilkosság, vagy intellektuális bűncselekmény, mint pl. a sikkasztás, zsarolás stb. Ebből is megállapítható, hogy a cigánylakosság nem rendelkezik született bűnözési hajlammal, hanem életének fenntartásához szükséges minimális anyagi javak beszerzésével kapcsolatos bűncselekményeket követnek el. Ennek egy részéért maga a társadalom is felelős, amikor nem juttatja a cigánydolgozókat olyan munkához, amelynek béréből családját becsületesen el tudja látni.