Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

6. Egészségügyi viszonyok, öltözködés, étkezés Az átlagos színvonalhoz képest a cigánylakosság zöme alacsony szintű egészségügyi körülmények között él. Elsősorban az alapvető tisztálkodás hiánya kifogásolható. A tisztaság hiányában bekövetkező férgesedés egyre ritkábban jelentkezik, de még ma is előfordul. A tisztálkodás általánossá tétele elsősorban nevelés kérdése. Nem lehet azonban olyan módszereket használni, mint pl. Mágocson, ahol egy alkalommal tekintet nélkül arra, hogy rendesen tisztálkodó cigány, vagy nem, kényszerűen sorbaállították őket és kötelezték a fürdésre. Másutt ha kellett, ha nem, tetvetlenítették őket. Ez a módszer nincs jó hatással a cigánylakosságra, s a kitűzött célhoz képest ellenkező eredményt érünk el vele. A tisztálkodás feltételeit sokszor nem is találni meg egy-egy cigánytelepen, amelytől csak nagy távolságban található víz, vagy a telep egyáltalán nem rendelkezik még primitív árnyékszékkel sem. Étkezésük igen egyoldalú, vitaminokban tartalmatlan, és nem rendszeres. Főleg burgonyát, babot, húst fogyasztanak. Étrendjükben más alapanyagból elkészített étel nem is szerepel. Alsószentmártonban egy terhes anya napi étrendje a következő volt: délig nem evett semmit, délben krumplilevest evett, hozzá egy szabad kemencében sütött liszt és víz keverékéből készült lángosszerű tésztanemüt. Vacsorára ennek maradványát. Közben már reggeltől állandóan dolgozott. Ez Alsószentmártonban, de egyéb cigánytelepeken sem egyedi jelenség. Az egyoldalú táplálkozás eredménye, hogy az országos átlaghoz képest magas a halva születések száma és a csecsemőhalandóság. Az elégtelen táplálkozás miatt egy hatéves cigány gyerek fizikai érettsége és szellemi képessége egy négyéves nem cigány gyermekéhez hasonló. (A bukások és a túlkoros tanulók magas számának ez egyik alapvető oka.) Dr. Horváth Mihály elvtárs a siklósi gyermekkórház vezetője ebben a vonatkozásban igen értékes megfigyeléseket szervezett és erejéhez mérten kiemelkedő eredményeket ért el. A cigány gyerekek viszonylag kis súllyal való születése később a fejlődésben való visszamaradása nem faji tulajdonság, mint sokan vélik, hanem az elégtelen táplálkozás és a szükséges vitaminok hiányának következménye. Erre a megfigyelésre alapozva gyakorlatát Horváth elvtárs elérte azt, hogy a cigányok csecsemőhalandósági arányszámát országos átlag-szintre szállította le. Az elégtelen táplálkozás mellett ki kell hangsúlyozni a dohányzás széleskörű elterjedését. Idős nőktől kezdve 7-8 éves gyerekig dohányoznak, pipáznak, sőt bagóznak is (dohányrágás). Egyes rétegeknél igen elterjedt a túlzott alkohol fogyasztása is. Öltözködésük egyre inkább elveszti a hagyományos formákat. A fiatalok körében az úgynevezett cigányos öltözködés már nem is található meg. Egyéb lakossághoz hasonló módon öltözködnek, esetleg ízlésükön kell majd változtatni, amennyiben előnyben részesítik a túlságosan rikító, egymásnak élénken ellentmondó színeket. Erősen kifogásolható a gyermekek öltöztetésének elhanyagolása. A telepeken ma is előfordul, hogy hűvös, vagy hideg időben mezítláb, egy szál vékony ruhában alsó nemű nélkül szaladgálnak a szabadban a gyerekek. A cigányság orvost ellátottsága sem kielégítő, mivel többségük alkalmi munkát végez, vagy egyáltalán nem dolgozik és így nem SZTK-tagok. A babonás félelem is távoltartja őket az orvosok megkeresésétől A sok gyermekszülés is egészségügyi kérdés, amennyiben nem használnak fogamzásgátló szereket s még indokolt esetben sem szakítják meg a nők terhességüket. Érdekes megfigyelés az, hogy a kifejezetten cigány életmódból kikerült cigánycsaládoknál már két-három gyereknél nincs több. Ezen a téren is felvilágosító előadásokat kell tartani elsősorban a cigánytelepeken. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi helyzet nem kielégítő. Le kell