Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

rekcióra. (Tizenheten vannak jelenleg börtönben javítóintézetben, nevelőintézetben, közülük 10 éven felüliként tíz került állami gondozásba.) 2. A gondoskodás főbb területei: A cigány állami gondozottak közel egyharmadát a nevelő szülői hálózatban helyezzük el és látjuk el. A nevelőszülők szívesen vállalják kisgyermekkorban a cigány gyermekek nevelését. A kihelyezettek több mint a fele második harmadik neveltetési helyén él, beleszámítva a csecsemőotthont és az óvodásotthont. Az elhelyezés megváltoztatására esetenként a gyermek serdülő, felső tagozatos korában kerül sor, gyakran magatartási problémák miatt. A deviancia gyakran párosul iskolai kudarcokkal, lányok esetében a nemi érdeklődés korai megnyilvánulásaival. A jelenlegi összetételű nevelőszülői hálózat tagjainak többsége e pedagógiai problémával nem tud megbirkózni, a gyermekek nevelőotthonba kerülnek. A 10 éven felüli korosztályból gondozásba vett cigány gyermekeket csak nagyon ritkán tudjuk nevelőszülőkhöz kihelyezni, őket is nevelőotthonokban neveljük. A nevelőotthonokban ezért a korcsoporti összetétel eltolódott a felső tagozatosok irányába, évről-évre emelkedik a cigány gyennekek aránya. Az alacsony életkorban állami gondozásba vett cigány gyerme kek többsége óvodába jár. Az óvodába nem járás okai között ritkán tapasztaltuk az óvoda elzárkózását is, de elsősorban a gyermekek szomatikus fejletlensége, értelmi fogyatékossága miatt fordul elő, esetenként pedig a bejárást és költségeit nem tudjuk biztosítani. A tankötelesek 24%-a az értelmi fogyatékosok általános iskoláiba jár, többségük eredményesen el is végzi, évről-évre néhányan a dolgozók iskolájában általános iskolai bizonyítványt is szereznekjelenleg vájártanuló 2 fő. A nevelőszülőkhöz kihelyezettek közül kevés a túlkoros, a nevelőotthonos általános iskolákban azonban jelentős a kettő, vagy több évvel túlkoros tanulók száma. Számukra Bakócán és Bükkösdön speciális osztályokat szerveztek. A 8. osztályt nem végezte el 31 fő, ebből 13 fő jelenleg börtönben Javítóban van. Középfokú iskolába jár - egy fő kivételével szakmunkásképzőbe - 38 állami gondozott cigány fiatal. Közülük heten utógondozottak, azaz nagykorúak, de ugyanúgy részesülnek ellátásban, mintha állami gondozottak lennének. Beiskolázásuk zömében „hiányszakmákra'" történik, részben gyenge tanulmányi eredményük, részben a kollégiumi elhelyezési lehetőségek miatt. Szakmunkásként dolgozik hat állami gondozott, valamennyien nevelőszülőknél nőttek fel, önálló életkezdésük a nevelőszülő családjában biztosított. A szakképzettség nélküli cigány fiatalok segédmunkásként dolgoznak, többségük ifjúsági otthonokban él. Nem megoldott megyénkben a lányok munkába állítása és a mindkét nembeli értelmi fogyatékosoké (de az nemcsak a cigányokra jellemző). Egy főiskolás lányunk is van, akit utógondozunk. Gyógypedagógus lesz. Nevelési-gondozási feladatok ellátása érdekében a GYIVI dolgozói részt vesznek a speciális tanfolyamon, azonban kellő eszközökkel nem rendelkezünk. A gondozás körében elemi higiénés szokások kialakítása a legkidolgozottabb, de ennek rögzülése a gyakoroltatás tartósságától, gyakoriságától függ. Kevés a lehetőség nevelőotthonainkban a családi életre nevelés mindennapos fortélyainak megtanítására, a korai nem éréssel összefüggő egészségügyi, pszichológiai indíttatású nevelésre. De szinte általánosságban mondható, hogy hiányoznak az anyanyelvi nevelés, a fogalmi gondolkodás fejlesztését és a kulturált viselkedés alakítását konigáló programok.