Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

Azaz ifjúságnevelésünk problémái a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok esetében fokozottanjelentkeznek. A gondozotti létszám több mint 1/3-a 14 éven felüli. (2. sz. melléklet) 3. Nagykorúság után... Az önjogúvá váló volt állami gondozott számára 1978 óta van lehetőségünk életbeindítási segélyt fizetni. Az elmúlt 9 évben 340 fiatal részesült ebben a támogatásban, a létszám 1/3-a cigány. A fiatalok elhelyezését a nagykorúvá válás idején rögzítjük, teljes körű utánkövetésükre, esetleges utógondozásukra azonban hálózattal nem rendelkezünk. Tapasztalataink szerint a volt cigány állami gondozottak esetében a lakáshiány, az intézményi nevelés során kapott védettség és az azt követő identitás zavar sok félresiklott életpályát eredményez. Jónéhányan visszatérnek a szülői környezetbe, nagyon sokan azonban megváltozott igényeik miatt - azt az életformát nem tudják folytatni. Felnőttként nemcsak az anyagiak (munkásszállás, alacsony jövedelem), hanem a magányosság, a kommunikációs képesség zavarai is megnehezíti számukra a párválasztást, az önálló családalapítást. A családgondozás, a családsegítés országos rendszerré válása nyithatna utat a cigány fiatalok beilleszkedési zavarainak csökkentésére. IV. Összegzés Míg a hagyományos megelőzés a cigány családok, cigány gyermekek helyzetének javítására az általános formákon kívül sajátos eszközökkel is rendelkezik (támogatás, cigánygondozók, lakásépítés, pedagógus prémium), addig a cigány állami gondozottak ellátására a gyermekvédelmi intézményhálózatban speciális módszerek, források, lehetőségek nincsenek. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszer a cigány gyennekek tömeges jelenléte miatt sem pozitív, sem negatív irányultságú megkülönböztetést nem alkalmaz. (A beszámolóra készülve minősítési gondjaink is voltak.) A jövőben fontos feladatunknak tekintjük az állami gondozottak - így a cigány állami gondozottak - társadalmi beilleszkedésének eredményessé tételét. Ezt a meglévő társadalmi problémát azonban megfelelő gondozó és ellátó szolgálat hiányában a gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegi rendszere sikeresen felvállalni és megoldani nem tudja. (De ezek megléte esetén sem vállalkozhat a településfejlesztés, a lakáshelyzet, a foglalkoztatás és iskoláztatás hiányaiból eredő hátrányok kiegyenlítésére.) E munkában az előrelépés előfeltétele a széleskörű társadalmi összefogás. A GYIVI kodifikált felhatalmazással nem rendelkezik, ezért az együttműködést szeretnénk kezdeményezni - a cigány gyennekek esetében a cigány család gondozókkal, melyhez kérjük a Cigányügyi Koordinációs Bizottság egyetértő támogatását. Pécs, 1987. február 27. Dr. Murányi Katalin s.k. igazgató