Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

lő anyagi fedezettel nem rendelkezik. Ennek oka igen összetevődött. A jelenleg munkaké­pes korú cigányok többsége primitív, kulturálatlan, írni, olvasni nem tudó. Ennek következ­tében szakmai képzettséggel nem rendelkezik, s amennyiben dolgozik is, csak alacsony bér­kategóriájú segéd- és kisegítő munkát tud vállalni. Az alacsony jövedelem felhasználása pe­dig azért okoz különösen gondot, mivel a cigánycsaládok lélekszáma magas, az eltartottak száma jóval meghaladja az országos átlagos szintet. Számolni kell azzal is, hogy a kulturált életmód ismeretének hiányában a cigánycsaládok nem tudnak beosztással élni, s így a viszonylag kevés jövedelem sokszor még a család fenn­tartásához is kevésnek bizonyul. Ilyen körülmények között majdnem lehetetlen a takarékosságnak az a szintje, amely le­hetővé tenné az anyagi eszközök minimális meglétét, ami szükséges ahhoz, hogy az OTP házépítési hitelt igénybe lehessen venni. Községeinkben annyi állami lakás, amennyi a ci­gány lakosság szükségleteit kielégítené, természetesen nem áll rendelkezésünkre. b) A társadalomban meglévő előítéletekből származó helytelen gyakorlat. A Politikai Bizottság határozatának szellemében a cigányság asszimilálódását kell előse­gíteni azzal, hogy lehetőleg a lakott területek belső részén segítsük elő a cigányok lakáshoz, vagy házhoz juttatását. Igen sok községben nem veszik figyelembe ezt az elvet, ami a ci­gánylakosok lenézéséből fakad. Sajnos a közhitnek sokszor hivatalos államigazgatási szer­veink is helyt adnak. Ennek eredménye az, hogy a cigány dolgozónak még akkor sem adnak a községek belső területen házhelyet, és házépítési engedélyt, ha kellő anyagi bázissal ren­delkezik. Előfordult olyan eset is (Alsószentmárton), hogy spekulatív módon cigányok ro­vására adtak el OFA házat, nem cigány dolgozók részére, viszonylag olcsó áron. A nem ci­gány dolgozó a falu szélén lévő házát az OFA ház áránál jóval magasabb áron cigánynak adta, jól lehet az is igényt tartott a szóbanforgó OFA házra. Komlón egy tanács végrehajtó bizottsági határozat - amely még ma is érvényben van - mondja ki, hogy cigánylakos csak a kijelölt területen telepedhet le. Ilyen címen már utasítottak is el cigány által kért házépítési engedélyt. Ugyanez a tendencia mutatkozik meg pl. Gilvánfán, ahol a község határától elég messze fekvő területen jelölték ki és hozták létre az úgynevezett Varga-telepet, melyet a ta­nácselnökről kereszteltek el. Gilvánfán rövidesen napirendre kerül a még erdőben élő cigánylakosok kitelepítése. Személyes meggyőződés alapján megtudtuk, hogy ezek részére ugyancsak egy újabb zárt telep építését vették tervbe. c) A cigányságban élő hagyományos visszahúzó erő és kisebbségi érzés. Ez a megállapítás nem általános, de a cigányság egyes elmaradott rétegeire feltétlenül jellemző. Főleg zárt cigánytelepek lakosaiban él egy bizonyos fajta összetartó kapocs, amely e kötelék megbontását nehézkessé teszi. Ezek különböző hagyományos - bár egyre csökkenő - de azért még meglévő szokások­ban, a kiterjedt rokonsági kapcsolatokban, s ehhez való ragaszkodásban nyilvánul meg. A cigányság kisebb részében ugyan, de még ma is fellelhető a nomád életmódhoz való vonzó­dás, amivel együtt jár a dologtalanság és ennek következtében a kulturálatlan és primitív életkörülményekhez való ragaszkodás. Elvétve előfordul olyan eset, hogy jobb körülmé­nyek közé jutott cigány és családja egy bizonyos fajta „honvágy" hatására inkább a primitív életkörülményeket választja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom