Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

lő anyagi fedezettel nem rendelkezik. Ennek oka igen összetevődött. A jelenleg munkaképes korú cigányok többsége primitív, kulturálatlan, írni, olvasni nem tudó. Ennek következtében szakmai képzettséggel nem rendelkezik, s amennyiben dolgozik is, csak alacsony bérkategóriájú segéd- és kisegítő munkát tud vállalni. Az alacsony jövedelem felhasználása pedig azért okoz különösen gondot, mivel a cigánycsaládok lélekszáma magas, az eltartottak száma jóval meghaladja az országos átlagos szintet. Számolni kell azzal is, hogy a kulturált életmód ismeretének hiányában a cigánycsaládok nem tudnak beosztással élni, s így a viszonylag kevés jövedelem sokszor még a család fenntartásához is kevésnek bizonyul. Ilyen körülmények között majdnem lehetetlen a takarékosságnak az a szintje, amely lehetővé tenné az anyagi eszközök minimális meglétét, ami szükséges ahhoz, hogy az OTP házépítési hitelt igénybe lehessen venni. Községeinkben annyi állami lakás, amennyi a cigány lakosság szükségleteit kielégítené, természetesen nem áll rendelkezésünkre. b) A társadalomban meglévő előítéletekből származó helytelen gyakorlat. A Politikai Bizottság határozatának szellemében a cigányság asszimilálódását kell elősegíteni azzal, hogy lehetőleg a lakott területek belső részén segítsük elő a cigányok lakáshoz, vagy házhoz juttatását. Igen sok községben nem veszik figyelembe ezt az elvet, ami a cigánylakosok lenézéséből fakad. Sajnos a közhitnek sokszor hivatalos államigazgatási szerveink is helyt adnak. Ennek eredménye az, hogy a cigány dolgozónak még akkor sem adnak a községek belső területen házhelyet, és házépítési engedélyt, ha kellő anyagi bázissal rendelkezik. Előfordult olyan eset is (Alsószentmárton), hogy spekulatív módon cigányok rovására adtak el OFA házat, nem cigány dolgozók részére, viszonylag olcsó áron. A nem cigány dolgozó a falu szélén lévő házát az OFA ház áránál jóval magasabb áron cigánynak adta, jól lehet az is igényt tartott a szóbanforgó OFA házra. Komlón egy tanács végrehajtó bizottsági határozat - amely még ma is érvényben van - mondja ki, hogy cigánylakos csak a kijelölt területen telepedhet le. Ilyen címen már utasítottak is el cigány által kért házépítési engedélyt. Ugyanez a tendencia mutatkozik meg pl. Gilvánfán, ahol a község határától elég messze fekvő területen jelölték ki és hozták létre az úgynevezett Varga-telepet, melyet a tanácselnökről kereszteltek el. Gilvánfán rövidesen napirendre kerül a még erdőben élő cigánylakosok kitelepítése. Személyes meggyőződés alapján megtudtuk, hogy ezek részére ugyancsak egy újabb zárt telep építését vették tervbe. c) A cigányságban élő hagyományos visszahúzó erő és kisebbségi érzés. Ez a megállapítás nem általános, de a cigányság egyes elmaradott rétegeire feltétlenül jellemző. Főleg zárt cigánytelepek lakosaiban él egy bizonyos fajta összetartó kapocs, amely e kötelék megbontását nehézkessé teszi. Ezek különböző hagyományos - bár egyre csökkenő - de azért még meglévő szokásokban, a kiterjedt rokonsági kapcsolatokban, s ehhez való ragaszkodásban nyilvánul meg. A cigányság kisebb részében ugyan, de még ma is fellelhető a nomád életmódhoz való vonzódás, amivel együtt jár a dologtalanság és ennek következtében a kulturálatlan és primitív életkörülményekhez való ragaszkodás. Elvétve előfordul olyan eset, hogy jobb körülmények közé jutott cigány és családja egy bizonyos fajta „honvágy" hatására inkább a primitív életkörülményeket választja.