Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

nincs, alkalmi munkából élnek, fuvar, épületbontás stb. Kedvezőtlenebb a helyzet a Tüskés-dülői cigánytelepen Keszüben. A III. kerületben Kisszéna telepen, Kismélyvölgy és Füzes dűlőben élnek csoportosan cigányok. Ezen cigánytelepeket a városi tanács folyamatosan felszámolja. A szétszórtan élők körülményei hasonlóak az azonos keretű nagycsaládos munkáscsaládokéval. Környezetükbe beilleszkedtek. Lényeges különbség az alacsony szakképzettségi szint és az inkább idősebb korosztályoknál az írástudatlanság. A város összlakosságának egészségügyi helyzetét és a cigány lakosság egészségügyi helyzetét ha összehasonlítjuk, külön kell választani a telepszerűen, törzsi szokásokat megtartva élők és a szétszórtan beilleszkedve, a beilleszkedés útján haladó cigányok helyzetének értékelését. A felnőtt ellátás területén jellemző betegségek járványos megbetegedések előfordulását figyelembe véve kerületenként eltéréseket tapasztalhatunk. Az I. kerületben pl. a legmagasabb a chronikus betegségek miatt felnőtt körzetekben gondozottak száma (111 fő), míg ez a III. kerületben csak 10 fő. Első helyen az idült alkoholizmus, az idült hörghurut, fekélybetegség és a perifériális érmegbetegedések állnak. Az I. és II. kerületben a tetvesség, rühesség, bélférgesség megbetegedések a telepszerűen élő cigány lakosság körében előfordulnak, míg a III. kerületben ilyen megbetegedés nem volt tapasztalható. A telepi cigány lakosság nagyobb része fertőzött, vagy a fertőzés veszélyének van kitéve. A II. kerületben pl. 5 esetben fordult elő fertőző májgyulladás. A gyermekorvosi ellátás körzeti vonatkozásban nem tér el a többi gyermek ellátásától, azonban a preventív munkát a gyermekorvosok és a védőnők - veszélyeztetett voltuk miatt -a cigány családoknál fokozottabban végzik. Kiemelt betegség köztük nem jellemző, a járványos megbetegedések is megközelítőleg ugyanazon arányban fordulnak elő. II. Az egészségügyi osztályok intézkedései terveinek végrehajtásáról, tapasztalatairól összegzés 1. Közegészségügyi helyzet: A fertőző megbetegedésekjárványok alakulását illetően egyértelműen megállapítható, hogy sem a cigánytelepeken, sem az onnan kitelepült cigány lakosság körében nem magasabb a fertőző megbetegedések száma a megye nem cigányszármazású lakosságához viszonyítva. Kivétel mindössze a bélparazitás fertőzöttsége, amely többszöri, főleg a gyermekközösségben a nem cigányok közösségeihez viszonyítva. Ennek oka a még mindig nem megnyugtató higiénés környezet és az alacsony higiénés szemlélet. A cigány telepek száma évről-évre csökken a községekben a városokba költözés eredményeként. Ennek megfelelően a kitelepült cigányok élet- és munkakörülményei is javultak. Ugyanis az elfoglalt, vagy általuk épített lakóházak legtöbbjéhez tartozik egy néhány melléképület (istálló, ól, árnyékszék stb.), a városi lakások pedig vezetett vízzel, csatornával rendelkeznek. A meglévő cigánytelepek higiénés helyzete, ha nem is azonos mértékben, de mindenütt javult. A változás részben a tanácsok anyagi erejétől, másrészt az ott lakók magatartásától és a környezethez való alkalmazkodóképességtől függően alakult. Nem egy telepen ugyanis maguk a lakók „szabotálják" a tanácsi erőfeszítéseket, amikor a megépített szemétgyűjtőt, árnyékszéket, kútházat lebontják, ill. a legritkább esetben használják azokat rendeltetésszerűen. Ennek eredménye, hogy néhány telepen, pl. Üszögpusztán és a Kisgyűd iskolai telepen, vagy az alsószentmártoni telepen a szemetet továbbra is nagymértékben szétdobálják. Az ilyen telepek igen erősen szennyezettek, emberi és állati ürülékkel. A telepek közműel-