Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

látottsága is változó. Egyes telepeken már villanyvilágítás is van (Sásd, Gilvánfa, Komló, Kossuth-akna) míg másoknak még megfelelő ivóvizük sincs (Üszögpuszta) vagy higiénés helyzetük és szemléletük igen rossz (Kölked, Mágocs, Kisvaszar stb.) Az eltetvesedés ma már nem a cigánytelepekre jellemző. Itt sokkal kevesebb és ritkább a tetvesség előfordulása, mint a telepekről kiköltözött cigányok között. Míg a cigánytelepekenjoga van a közegészségügyi-járványügyi szerveknek kényszerkezelést alkalmazni, addig a kitelepültek esetében erre lehetőség nincs. De ugyanakkor a tetvesség előfordulásában városonként és járásonként eltérő adatok állnak rendelkezésre, így pl. a szigetvári járásban felfedett 93 összes fejtetvesböl magas volt a cigányok aránya 66 fő. Ugyanakkor a Szigetvár városi cigánytelepen történt tetvesség-vizsgálat negatív eredményt adott. Lényeges változás állt be a szigetvári járási-városi cigány lakosság higiénés helyzetében az 1976. évi intézkedési tervben megjelölt feladat teljesítéseképpen, hogy a régi vert kutat meg kell szüntetni, a városi tanács ennek eleget tett, helyette a városi csatornahálózatról kap a cigánytelep ivóvízminőségű vizet. A telepről a szemétszállítás is megoldást nyert. A rendezetlen és szennyező állattartás ugyanakkor megszűnt, így az állatokról emberre terjedő betegségek előfordulásának valószínűsége is lényegesen csökkent. A Pécs városi cigánytelepek közegészségügyi-járványügyi helyzete vonatkozásában elmondható, hogy a telepek szervezett szeméttárolása megoldatlan, ugyanis azokat egyrészt megközelíteni szemétszállító jármű nem képes, így a telepek hulladékkal nagymértékben szennyezettek. Az üszögi cigánytelep szennyezettsége minősíthetetlenül nagyfokú, a putrik közé szórják a szemetet. A telepek vízellátása: 3 telep vezetett víz végcsapjáról nyerik az ivóvizet, az üszögi cigánytelepnek ivóvízellátása nincs, a telepről kb. 50 m-re folyó ipari vizet isszák a felnőttek és a gyerekek egyaránt. Az összes cigánytelep csatornázatlan. A nagybányaréti telepnek, a Kövágötöttös-tóvári, valamint az üszögi telepnek WC-je nincs, a Kisgyör iskolai telepnek két űrgödrös árnyékszéke van. Rendkívül szennyezett az üszögi cigánytelep a putrik környéke is emberi ürülékkel. Az igen elhanyagolt üszögi cigánytelep rendezése feltétlenül indokolt, mivel az összes telep között itt vannak a legrosszabb körülmények. 2. Az anya-csecsemő és gyermekvédelem területén tapasztalható eredmények Az anya-csecsemő és gyermekvédelem területén a legeredményesebb a végrehajtó bizottsági határozatok óta született intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtása. Valamennyi város-járás vonatkozásában megvalósult a házasság előtti tanácsadáson megjelenő fiatal házasulandók megkülönböztetett felvilágosítása. A szülőképes korban lévő cigánynöket már a terhesség-megszakítás, ill. a születést követően ellátják a szükséges további nem kívánt terhességet megakadályozó méhüri eszközzel. A védőnők, körzeti ápolónők az anya-gyermekvédelmi gondozási munkában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a veszélyeztetett terhesek megfelelő kiemelt gondozására, részükre a megfelelő életmód kialakítására különösen a hátrányos szokások és a kóros szenvedélyektől való megszabadulás vonatkozásában. A védőnők fokozott figyelemmel kísérik a cigányanyák és a csecsemők életkörülményeit és egészségi állapotuk alakulását. A szülőintézetből való hazatérés előtt felhívják a figyelmet és a lehetőségekhez mérten segítséget nyújtanak a megfelelő higiénés körülmények megteremtésére. A védőoltások teljesítése megegyezik a nem cigány lakónépesség védőoltási adataival, közel 100%-nak mondható. A hatékony felvilágosító tevékenység a cigány lakosság körében mindig rendkívül ne-