Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

Javult a cigány tanulók szóródása a nyolc osztályba, többen jutnak el már magasabb osztályba, s ennek következtében egyre többen végzik el az általános iskolát. Arányaink - főleg megyei vonatkozásban - jobbak az országos mutatóknál. (Részletes adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza) 1974/75-ben az általános iskola nyolc osztálya viszonylatában a 4174 cigány tanulóból 2502 fő, 59,9% saját osztályában túlkoros Ebből 1 évvel 1051 -25,1%, 2 évvel 710- 17%>, 3 és több évvel 741 - 17,7%. A 3 és több évvel túlkorosok magas mutatója gyakorlatilag sajnos azt jelenti, hogy jó néhányuk nem végzi el az általános iskola 8 osztályát tanköteles korában. Gyakori tehát a cigány tanulók lemaradása, bukása. 1974/75-ben az osztályismétlök 49,3%o-a cigány, vagyis minden második bukott tanuló cigány gyermek. Bukások oka: - Gyakran iskolaéretlenek és nyelvi nehézségekkel küzdenek. - Gyenge alapokkal, a tantervi követelményeket éppen csak elérő teljesítménnyel kerülnek át alsó tagozatból felsőbe, s az emelkedő követelményeknek nem tudnak eleget tenni. - Tanításon kívüli időben csavarognak. A tanulás otthon szinte nem létező dolog, s ez a szülők számára is természetes. - Gyakori mulasztás. A tankötelezettség teljesítését akadályozza magas felmentési arányuk is, egyrészt az 1. osztályban iskolaéretlenség miatt, másrészt magasabb osztályokban túlkorosság, szociális, de főként erkölcsi okok miatt. Iskolába járásuk némi javulását mutatja, hogy csökkent a felmentési arányuk. Az 1971/72-es tanévben 8,6%> (355 fő) volt a felmentett cigány tanulók aránya. A felmentések indokoltságának, törvényességének rendszeres vizsgálatával, körültekintőbb végrehajtásával ezt az arányt 1973/74-ben 6,5%>-ra (258 fő) sikerült lecsökkenteni (országosan 8.1%). A cigány tanulók tanulmányi és nevelési szintjének - ha lassú, de mégis növekvő - eredményeit pedagógusaink többségének sokoldalú, a körülményekhez igazodó, lelkes munkája, e tanulókkal való kiemelt gondoskodása tette és teszi lehetővé. A szervezett törődés néhány formája: felzárkóztató cigány osztályok szervezése ( 1970/7l-ben 12, 1974/75-ben 6 ilyen osztály működött), cigány napközis csoportok létrehozása (1970/7l-ben 14, 1974/75-ben 5 csoport), differenciált foglalkoztatás a tanórákon, korrepetálások, pótló foglalkozások szervezése, szakköri munkába való bevonás, külső mozgalmi és iskolai megbízatások s ezáltal a közösségi és közéletiségre nevelés segítése, gyakori családlátogatás stb. A cigány gyermekek rendszeres oktatásában-nevelésében fokozott szerepe van a napközi otthonnak

, valamint az egésznapos iskolának. Ezzel biztosítható, hogy a gyermekeket egész nap kedvező pedagógiai hatások érjék. Napközi otthonainkban egyre tovább fokozódó gonddal teremtenek lehetőséget a cigány gyennekek felvételére. 1971 /72-ben a 4141 cigány tanulóból 924 a napközis, 22,3%. 1974/75-ben a 4174 cigány tanulóból 1466 - 35,1%> napközis. Ez utóbbi tanévben a 4174 cigány gyennekböl 1528 fő (36,6%o) étkezik a napköziben (országos adat 19,8%>). Az 1528 főből ingyen étkezi 1171 gyermek, a napköziben étkező cigányok 76,6%-a (országosan 33,3,%). Sok cigány szülő még a tanácsi térítés ellenére nem veszi igénybe gyermeke számára a napközis étkeztetést és foglalkoztatást.