Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

E hasznos és főleg cigány gyermekek felzárkóztatását segítő differenciált beiskolázási kísérletek kiterjesztésének sajnos egyelőre személyi és anyagi akadályai vannak. A cigány tanulók iskoláztatásának mértéke és színvonala lassan javuló, bár nincs még arányban a befektetett törődéssel, erőfeszítéssel, s a társadalmilag kívánatos hatékonyságon is szükséges javítani. Az eddig elért eredmények egy hosszútávú feladat első eredményei és még sok intézkedést követelnek. A járási, városi jelentések szerint az idei tanévben a cigány tankötelesek beiskolázása a községekben 100%-os a pedagógusok gondos felderítő tevékenységének következtében. Beiskolázási problémák inkább a városoknál jelentkeznek, Pécs városban pl. kb. 96%-os a beiskolázási arányuk. Oka részben nyilvántartási rendszerünk hiányosságával, részben egyes cigány szülők nemtörődömségével magyarázható. A tankötelesek felkutatása és hiva­talos beírása állandó jellegű feladata városi iskoláinknak, néhány esetben hatósági intézke­dés igénybevétele is szükségessé vált. A tankötelezettség további teljesítésében is vannak már eredmények, bár probléma is akad még bőven. A cigány tanulóknak kb. 91%-a rendszeresen jár iskolába. A 10% cigány gyermek gyakori mulasztását néha a hatósági intézkedés sem tudja kielégítően rendezni. Az ismételt igazolatlan mulasztás miatti büntetéseket többen csak szociális segélyből tudnák kifizetni. A régebbi tanévek jellemzője volt, hogy a cigány tanulók többsége az alsó tagozatban végleg megrekedt a gyakori osztályismétlés miatt, s kevesen jutottak el a felső tagozatba. Még mindig gondot okoz ez a tény, bár javuló az eredmény, amit igazolnak a következő adatok: 1970/7l­ben a megye és Pécs cigány tanulóinak 70%>-a járt alsó tagozatba (országos arány 69,2%) és 30% felső tagozatba (országos arány 30,8%>), 1974/75-ben cigány tanulók 63,6%-a alsós,(országos arány 64,9%) és 36,4%> felső tago­zatos (országos arány 35,1%>). A tagozatok közötti arányuk tehát kedvezőbben alakult az országosnál. Az alsó tagozaton belül az első osztályban legmagasabb a cigány gyermekek aránya. Buktató jellegű volt az első osztály sokrétű hátrányaik miatt. Az iskolai életre történő felké­szítési arányaik növekedésével (óvoda, előkészítő foglalkozás) javult két tanév viszonylatá­ban az első osztályba járók létszámaránya. 1970/7l-ben a cigány tanulók 26,2%-ajárt első osztályba (országos adat 25,2%), 1974/75­ben 21,1 %>-ra csökkent az arányuk (országos arány 22,7%). Eredményeink tehát itt is jobbak az országosnál. Nem megnyugtató viszont még mindig az első osztályos cigány tanulók eredménye, ha a túlkorosságukat vizsgáljuk 1974/75-ben a 881 cigány első osztályos tanulóból 1 évvel túlkoros 225 - 25,5% (orszá­gosan 22,5%o), 2 évvel túlkoros 102 - 11,6%» (országosan 10,9%»), 3 és több évvel túlkoros 107 - 12,1% (országosan 13,9%). Az 1973/74. tanévben az 1. osztályos cigány tanulók 40,1%-a lett tanévvesztő (országo­san 41,1%). Az első osztályhoz hasonlóan a 8. osztályba járó tanulók aránya is javulást mutat és né­mileg jobb az országos átlagnál: 1970/71 -ben a cigány gyermekek 3,5%>-a járt nyolcadikba (országosan 4%), 1974/75-ben 5,8%o-ra növekedett arányuk (országosan 5,3%>).

Next

/
Oldalképek
Tartalom