Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

1974/75-ben arányuk 45,5%-ra (366 fő) növekedett. Ebből a 366 cigány gyermekből 121 (33%) egész tanéves előkészítőre járt. (Csak megyei adatok) Az egész tanéves előkészítő foglalkozásokat elsősorban azokban a községekben szervezzük meg, ahol sok a cigány gyermek (Pl. Alsószentmárton, Gilvánfa, Hirics, Dencsháza, Bogádmindszent, Kisvaszar, Sásd, Vajszló, Drávaszabolcs, Kétüjfalu, Keszü, Mohács stb) Pécs városban a pécsszabolcsi iskolában működik. A megyében 1974/75-ben szervezett egész tanéves előkészítő foglalkozásra járó 253 gyermek közül 121 volt a cigány 47,8%o. Pécsett 229-ből 20 gyermek 8,7%. Az idei tanévben a megye 16 iskolájában szervezett egész éves előkészítőn résztvevő gyermek közül 187 a cigány (54,3%). Pécs városban a 382 előkészítős közül 17 (4,4%>) cigány. Nyugtalanító jelenség, hogy néhány helyen nem sikerült az iskoláskor előtt sem az óvodába, sem iskolaelőkészítő foglalkozásra „bekényszeríteni

,, a cigányokat, még ha annak lehetőségei megfelelően biztosítottak is. Az idei tanévben Pécsett és a megyében első osztálybajáró tanulók 96,8%-a nyert iskolára való felkészítést óvodában és előkészítő foglalkozásokon. A felkészítés nélkül iskolában kerülő 3,2%> 193 gyermek zömében cigány. A 193-ból 109 Pécs városi gyemnek. Semmilyen törvényes lehetőség nincs a kezünkben, amellyel óvodába, vagy előkészítő foglalkozásra tudjuk bekényszeríteni őket, hiszen „nem kötelező", a meggyőző szép szó eddig nem ját eredménnyel minden esetben, s így ezek a gyermekek eleve olyan hátránnyal kezdik meg tanulmányaikat, ami évismétlést, túlkorosságot eredményez. Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint 1980-ig a tankötelezettségi törvény olyan módosítását tervezik, mely szerint minden 5 éves korú gyermeknek kötelezően részt kell vennie vagy óvodai nevelésben, vagy egész tanéves előkészítőn. A többségben ingerszegény környezetben élő cigány gyennekek hátrányait az óvoda vagy az előkészítő foglalkozás sem tudja pótolni teljes mértékben, ezért egy részüket iskolaéretlenség miatt fel kell menteni. 1973/74-ben az első osztályos cigány gyennekek létszámához viszonyítottan 15%> (120 fő) volt a felmentettek aránya, ami igen magas a magyar gyermekek 2,6%>-os felmentési arányával szemben. Másik részük a vizsgálatok alapján gyógypedagógiai nevelésre szorul. A fejlődésben részben lemaradt, úgynevezett retardált gyermekek felzárkóztatását segítő szervezeti forma a korrekciós osztály. Sajnos kevés helyen van lehetőség megyénkben korrekciós osztályok szervezésére. 4, ill. 3 év óta működnek ilyen első osztályok Komló két és Pécs város négy iskolájában. Komlón az idei tanévben a két korrekciós osztályba járó 24 gy ennek közül 7 cigány, Pécsett két osztály 35 gyermeke közül 3 cigány. A fejlődésben lemaradt gyennekek felzárkóztatását segíti a kompenzáló beiskolázási rendszerrel összefüggő óvodai kísérlet, amelyet Mohács városban folytatnak 3 év óta. Jelenleg 7 cigány gyennek vesz részt a kísérleti nevelésben. A gyógypedagógiai intézetbe áttelepített, de férőhely hiánya miatt fel nem vett értelmi fogyatékos gyermekek normál osztályokba járnak, s rendszerint megrekednek az első és második osztályokban. Két évvel ezelőtt kapcsolódott be megyénk két iskolája (Hosszúhetény, Kétújfalu) az OM által kezdeményezett kísérletbe tavaly 7, idén 9 cigány gyermek oktatásával. Heti 6 órás külön foglalkozással, a kisegítő iskolai tantervi anyag elsajátíttatásával, megelőzik osztályismétlésüket.