Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

A társadalmi beilleszkedést a rendőri és igazságügyi szervek sajátos eszközeikkel elősegíthetik. Elsősorban a munkára való rászorítás, a bűnözéstől való távoltartás, a megelőző munka legyen előtérben. A továbbiakban számszerű adatokkal érzékelteti a fokozott ellenőrzésben részesülőket, a szabálysértési eljárások eredményeit, a fiatalkorúak intézeti elhelyezését. A rendőri szervek részt vesznek a propaganda munkában, különböző témákban előadásokat tartanak a cigánytelepeken. Javaslatot tesznek alkohol elvonó kezelések alkalmazására. A továbbiakban pontosítja a jelentésben szereplő számadatokat. Nem fogadja el ama megállapítást, hogy 1976-ban az összes bűntetteknek 14%-át cigányok követték el - reális érték 6,7%. Aláhúzza, hogy a bűnözésben való részvételt nagy mértékben meghatározza az élet-, lakás-, munka és szociális, kulturális körülmény. Mindezek változtatása érdekében a tanácsi szervek sokat tettek, de hosszú ideig még türelmes munkára lesz szükség. Különösen azt tartja aggasztónak, hogy a gyermekek és fiatalkorúak bűnözésben való részvétele a cigányoknál nem csökken. A megelőzés érdekében a veszélyeztetett fiatalok családból való kiemelését meg kell gyorsítani. Ehhez igényelni kell a KISZ szervezetek és a gyámhatóságok segítő közreműködését. Pirisi Jánosné vb tag véleménye szerint az utóbbi 5 évben nagyobb javulásról lehet számot adni. A megyei művelődésügyi osztály dicséretet érdemel, mert az országosnál is jobbak az eredményeink a cigánygyerekek oktatásába való bevonása terén. Az iskolát megelőző előkészítőben való részvételük kedvezően alakul, és jobb a helyzet, mint amit a jelentés tükröz. Az éves előkészítő ötlete is Baranyából származik és az itteni tapasztalatok alapján tette általánossá a miniszteri rendelet. Kötelezni a részvételre nem lehet a gyerekeket és nem is várható ilyen törvény megjelenése, mert ez a tanköteles kornak 5 éves korra való leszállítását jelentené. Meggyőződése azonban, hogy rendeletek nélkül is be lehet csalogatni a gyerekeket az óvodába és az előkészítő foglalkozásokra. Azok a pedagógusok - márpedig szép számmal vannak ilyenek- aki ezt meg tudják tenni, messzemenő elismerést, anyagi támogatást érdemelnek. Változtatni kell azon a szemléleten is, hogy az óvoda igénybevétele nem kötelező - bár ez igaz. Mégsem szerencsés, ha a cigánygyerekeket onnan hazaküldik, mert piszkos a ruhájuk. Az iskolában ilyen eltanácsolás nem fordulhat elő. Közelebbről ismeri több cigányértelmiségi életét. Nem nagyon váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Azt is látni kell, hogy rendkívül nehéz a helyzetük - saját körükből kiközösítik őket és nincs olyan tekintélyük, hogy hatni tudjanak a többire. Ugyanakkor tapasztalta, hogy a nem értelmiségi cigány tanácstagok értelmesen, felelősségtudattal szólnak a különböző témákhoz. Ok jobban felelősségre vonják a saját körükből való cigányokat, türelmetlenebbek és elvárják, hogy a hatóságok keményebben lépjenek fel velük szemben. Véleménye szerint nemcsak a cigány értelmiségre kell számítani a nevelő munkában, hanem a közéletben részt venni akaró cigányemberekre is. Képesítés nélküli pedagógusok nemcsak cigánytelepüléseken találhatók - a képesített emberek más kisebb falvakban sem vállalnak munkát. Még ösztönzés (anyagi juttatás) esetén is nehéz az álláshelyeket betölteni. Elmondja még, hogy a cigánytelepek felszámolását nem lassítani, hanem meggyorsítani szükséges - ellentétben az előterjesztők véleményével. Ugyanis, ha telepszerűen együtt vannak, nehezebb a kulturális és egészségügyi fejlesztést biztosítani. Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára számos tervet említ arra vonatkozóan, hogy milyen feladatnak kíván eleget tenni a KISZ megyei Bizottsága.