Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Egész éves tanévet előkészítő tanfolyamot 16 községben tartanak. Ez az adat a megyei művelődésügyi osztálytól származik. A cigány tanulókkal foglalkozó képesített pedagógusok külön jutalmazása a vb határozat szellemében végrehajtást nyer. A cigánygyerekek előkészítő foglalkozásokon való részvételre nem kötelezhetők. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó cigányok száma csökkent, ugyanis az előrehaladott gépesítettség megköveteli a szakmunkás képesítést. Nem csökkent azonban számuk az idénymunkában (borsószedés, szüret). A cigány lakosság munkába állítása mellett másik fontos kérdés a lakásépítés. E vonatkozásban óriási igények vannak, de a vásárlásra 80 ezer Ft, az építésre 120 ezer Ft hitel vehető igénybe - ez pedig nagyon kevés. A házvásárlás lehetősége már kevéssé adott, ez is nehezíti a helyzetet. Sőt a korábban vásárolt házak már felújításra szorulnak. E felújítási feladattal indokolt is lenne a községi tanácsokat megbízni. A lakásépítés támogatásában megyénk üzemei nem járnak élen. Kis számban adnak ugyan cigány dolgozóknak lakást, de csak olyanok részére, akik már nem telepi lakosok. A támogatásnak pedig éppen olyan formájára lenne szükség, hogy a telepi lakosokat juttassák lakáshoz. A telepek egészségügyi viszonyainak javítása érdekében a Köjál és az egészségügyi osztály hathatós intézkedéseket tett. Ennek ellenére terjed a tetvesség és nemcsak a cigány lakosság körében. Sőt gyermekintézményekben is előfordul fertőzöttség. E tény általános és sürgős intézkedést követel. A bírói ítélkezések nevelő jellegűek, ezért nem volt szerencsés a jelentésbeli „álhumanizmus'' fogalmazás. Visegrády Tamás cigányügyi főelőadó kiegészítésképpen elmondja, hogy egész éves tanév-előkészítő ott működik, ahol óvoda nincs. E baranyai példa országosan kiemelkedő. Ezen túlmenően, ahol a cigány gyerekek aránya magas, a hét minden napján folyamatos foglalkozást tartanak. Összehasonlításul elmondja, hogy 4 évvel korábban a cigány lakosság (munkaképes korú) 34%-a nem dolgozott, az idei arány 20%. Tehát kedvezően alakul a kép és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy közben nőtt a cigánynépesség száma. A nem dolgozók nagyobb részt nőkből tevődik. A munkaképes korú férfiak nagyobb százaléka tartós munkaviszonyban áll. A bűnözésre vonatkozó adatokkal kapcsolatban elmondja, hogy rendelkezésre állt a megyei rendőrkapitányság jelentése és az igazgatási osztály adatai, valamint a fiatalkorú bűnözésről a megyei gyermekvédelmi bizottság jelentése. Hozzászólások Dr. Árgyelán János vb-tag megállapítja, hogy a téma napirendre tűzése időszerű volt. A jelentés jól tükrözi azokat a változásokat, amelyek 1974 óta történtek. Hozzászólásának többi részében saját, valamint a belügyi szervek tapasztalatait mondja el. A cigány lakosság életkörülményeinek változásában lassú ütemű javulás tapasztalható, így a munkavállalás aránya elfogadható, bár még gyakori a munkahely változtatás. Kevés előrehaladás történt a nők munkába állításában. Ez részben összefügg gyermeknevelési teendőikkel, a bölcsőde és óvoda hiányával. Lakás- szociális körülményeikben javulás van. Az üzemeknél azonban a szemléletbeli változásokat indokolt sürgetni. A cigány lakosság életkörülménye befolyásolja a cigányok bűnözésben való részvételét is. Az összlakossághoz viszonyítva 1,5-2% azok aránya, akik részt vesznek a bűnözésben.