T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

A leírás 3. száma alatt, közvetlenül a Somogy megyei Gálosfa és Lukafa után jegyzik fel adatait. A névforma a térképszelvényen és ebben az anyagban is Szágy. A leírás szövege szerint: Gödrétől 21/4, Sormástól másfél órányi távolságban van. Kis falucska, kicsi, jelen­téktelen patakkal. Az erdő magas törzsű fákkal sűrűn benőtt. A rétek többnyire szárazak. Az országút és a többi útjai is - nedves időjárás esetén - rosszak. A völgyben fekszik. Az ebben a szelvényben található, többször említett üveghutáról a leírásban a 9. szám alatt csak annyi szerepel, hogy Szágytól fél, Sormástól másfél óra távolságban van és csak néhány rossz ház áll az üveghuta bejáratánál. (Ezek nyilván az ott dolgozó munkások haj­lékai voltak.) A szelvény keleti felén feküdt a többször említett Bakócza (Bagoca névformában) és Bisztricz (helyesen Bisztice). Mindkettő Melczer-birtokvolt, az előbbi helyen, Bakoczán 43 ház állott és 409 lakosa volt 1784-ben, Bisztriczén pedig 24 házat és 187 lakost jegyeztek fel. Mindkét faluról Korabinszky lexikonában csak annyit találunk, hogy a hegyháti járásban fekszenek. A Descriptióban mindkét falu ugyancsak a hegyháti járásban volt, magyar és német lakosokat jegyeztek fel bennük, akik katolikus vallásúak voltak, és egyházilag Fel­sőmindszent filiáit alkották. Bisztriczében izraelita lakosokat is feltüntettek. 62 A mérnöki leírásban Bagocza néven a 8. szám alatt szerepel. Távolsága Mindszenttől 1 1/4, Szent Györgytől 1 3/4, Sormástól másfél, az üveghutától fél, Szágytól 1 óra volt. Egy nemesi udvarház volt az egyetlen szilárd anyagból készült épülete. A völgyben mindkét oldalon folyó patak három malmot működtetett. A következő rovatokba bejegyzettek az előtte levő Bisztricz, illetve Gány adataival egyeznek meg, vagyis: A talaj lágy, s ezért csak a hidakon lehet átkelni. Magas törzsű, sűrű erdejében csak az utakon lehet haladni. Rétjei szárazok, az útjai rosszak. Egy meredek hegyoldalon fekszik. A 19. sz. eleji térképen Bakotza névformában jegyezték fel. A mérnöki leírásban a 7. szám alatt találjuk „Bisztriz" '-et. Négy helységtől való távolsá­gát tünteti fel. Mindszenttől 3/4, Szent Györgytől 1 3/4, Sormástól 1 1/2, Bakoczától 1 1/4 óra távolságban van. Nem volt benne szilárd anyagból készült épület. A hegyről lefolyó patak többnyire agyagos talajú. Mindkét oldalán ezért csak hídon lehet rajta átkelni. A többi rovatban Gány adatait dettózza le, vagyis: sűrű erdeje magas törzsű fákkal van tele, csak az úton lehet benne haladni. Rétjei többnyire szárazak, útjai rosszak. Egy meglehető­sen meredek hegyoldalon fekszik. E szelvény keleti felén találjuk e falvaktól délre Gány - Kaán elnevezésű falut, amelynek az utóbbi neve maradt fent Kán formában. (A térképszelvényen is ezzel a kettős névvel je­lölték.) Ez is Melczer-birtokvolt, 42 házat és 250 lakost jegyeztek fel benne a népszámlálók. Korabinszky és Vályi lexikonában sem találtam a nevét egyik névformában sem. A Descriptióban Kám néven jegyezték fel, magyar és német lakosokat említ, katolikus és iz­raelita vallásúakat, akik közül a r. katolikus vallásúak Abaligethez tartoznak egyházilag. 63 A 19. sz. eleji térképen is Kám névformában találjuk. Kán a mérnöki leírásban a 6. szám alatt Gány névformában szerepel. Akarvegy (feltehe­tően Ökörvölgy) 3/4. Karácsotfa 1, Szt. Katalin fél, Bisztricz 1 3/4, Bakócza 1 3/4, az üveghu­ta 21/2 óra távolságban van tőle. A szilárd épületek rovatában kicsi, rosszul felépített falu­ként jegyezték fel. Kis, jelentéktelen patak folyik rajta keresztül, amelyen egy fahíd áll. Magas törzsű, sűrű erdejében csak az utakon lehet haladni. Rétjei szárazak. Utjai rosszak. Egy meglehetősen meredek hegyoldalban fekszik. Hat Somogy megyei falun kívül szerepel még ebben a sectióban a Baranya megyei St. 61 T. Papp i. m. 31. o. - Vályi i. m. 3. köt. 295. és 299. o. 62 Korabinszky i. m. 26, 58. o. - T. Papp i. m. 30 o. 63 T. Papp i. m. 31. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom