T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Georg, vagyis Szent György. Ez ebben a sectióban 4. számként szerepel, teljes adatsorral, de ugyanakkor a 26. szelvényben a 10. szám alatt is megvan ennek a falunak a leírása. A két leírást ott vetjük majd össze. Ezen a térképszelvényen nem jelölték, s annak oldalán sem szerepelt, mint ide tartozó település. Csak a leírás anyagában foglalkoztak vele. E szelvény a hegyek, a vizek és az erdők birodalmának mutatja ezt a területet. Ennek északi határán húzódik a Beleta patak (névvel jelölten!) és a keleti határán a Birke-Wiese. E szelvény tárgyalását ezzel lezárhatjuk, és áttérhetünk a IX. oszlop 26. szelvényének vizsgálatára. Az oldalt megjelölt települések száma: 19, de ezeknek nagy része somogyi település volt: Baté, Berki, Cserénfa, Csorna (Gyamo névformában), Gyarmat (Kapós), Haimás, Homok, Kaposkeresztúr, Kiskeresztúr, Mosdós, Sántos, Simonfa, Szabadi (Szabathya névformában), Szentbalás, Szent Jakab és Szent Pál (Zselic). Baranya megye területén tehát mindössze három nyilvántartott falut találunk ezen a szelvényen: Gödrét, Szent Györgyöt és Tormást. Az első népszámlálás idején Gödre a Siskovics család birtokában volt. A térkép szelvényen a megyénk legészaknyugatibb pontján helyezkedett el, de a szelvény alsó részén, mert az északi területek már Somogy megyéhez tartoztak. A népszámlálók 97 házat és 628 lakost jegyeztek fel területén 1784-ben. E viszonylag népes falutól keletre nyúlt el „Szt. Mártony puszta". Ez a népszámlálás idején Szt. Márton (Gödre) faluként szerepel. Petrovszky-birtok volt. 15 házat és 145 lakost írtak össze benne. Ezen a szelvényen több völgy nevét is feltüntették, melyek valószínűleg későbbi bejegyzések lehettek. így találunk itt Fenyő völgyet, Kösnék, Szénás stb. völgyet. E szelvény déli részén, a Bötzög völgy mellett volt Tormás falu, amely ugyancsak Petrovszky-birtok volt. 46 házában 388 lakost tüntettek fel az első népszámlálás idején. E szelvény délkeleti részén fekvő Szt. György falu ugyancsak ennek a családnak birtokához tartozott. 47 házat és 327 lakost jegyeztek fel területén a népszámlálók. Korabinszky lexikonában Gödréről és Szentgyörgyről csak annyit jegyzett fel, hogy a hegyháti járáshoz tartozott, és az elsőben volt egy katolikus templom. Tormasch magyar faluként szerepel ugyancsak a hegyháti járásban. A Descriptióban Gödri néven találjuk a hegyháti járásban, magyar és német lakosokkal, akik r. katolikus vallásúak. Gödrihez ekkor öt filia tartozott. Szentgyörgy és Tormás adatai ugyanezek, de mindkettő filia volt, Szentgyörgy Gödrihez tartozott, Tormás pedig Felsőmindszent lányegyháza volt. 64 A mérnöki leírás a következőképpen rögzítette e települések adatait: Szt. György: a térképen jelölt nevével ellentétben (ahol Szent György néven találjuk), a hadmérnök St. Georg. Col. IX, Sect. 27. néven jegyezte fel. A leírást végző mérnök azonban feljegyzi, hogy ez a település az előző, 26. szelvényhez tartozik. Az előző szelvényben mint említettük - az 5. szám alatt találjuk és ott 5 helységtől, illetve megjelölt helytől való távolságát rögzítették. Sormás vagy Tormás 1/2, Szentmárton puszta 3/4, Gödrö 11/4, egy kocsma és malom 3/4 Gyenő (neve helyesen Jenő, amely a későbbi Baranyajenővel azonos) 3/4 óra távolságban feküdt tőle. A 26. szelvényben a 6. szám alatt ugyanezeket a neveket találjuk (kivéve Sormást, amelyet Tormásra javítottak) és ugyanezeket az időadatokat. A többi rovat itt üresen maradt. A 27. szelvényben azonban feljegyezték azokat. A szilárd épületek rovatában szerepel, hogy ez egy kőből felépített falu egy kis közepes méretű templommal. A vizek rovatában feljegyezték, hogy a völgyön patakocska folyik keresztül, amely itt már jelentékenyebb, és híd hiányában nem lehet áthaladni rajta. Az erdők nagyobbik része ehhez a faluhoz tartozik, és ezért megvannak onnan az útjai is, s mint azt már említette: magas törzsű fákkal és bokrokkal benőtt ez a terület. A rétek itt és ott már
