T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
repnek mutatja Baranya megyének ezt a területét. A térképszelvényen is jelölt Egedi puszta már allodiális, majorsági gazdálkodásra mutat. AIX. oszlophoz tartozó következő, a 27. szelvény jobb oldalán 14 falu neve szerepel, de ezek jelentékeny része (Gálosz = Gálosfa, Lukafa, Alamamellék, Pösönyfa = Bőszénfa, Poldogasszonyfa = Boldogasszonyfa és Szent László) ekkor Somogy megyéhez tartozott, és pontos feldolgozását megtaláljuk Dobai András tanulmányában. Tehát számunkra 8 település feldolgozása maradt meg. E szelvény délkeleti oldalán találjuk a már előbbi szelvényen is jelölt „Sormás vagy Korpád" nevét. A19. század eleji megyetérképen ez a két falu külön szerepel, Sormástól északra K. Korpád néven. A népszámlálás anyagában - mint azt már láttuk - Korpád a neve, térképszelvény oldalán Szormás a névformája. Korpád jelentékeny település lehetett, hiszen több faluban is jelölték a tőle való távolságot. Sormásnak ebben a sectióban is van külön leírása. Ebben a 27. sectio 10. száma alatt Sormás néven jelölték. A neve mellett szerepel, hogy a 28. szelvényben találjuk e falu egyik részét és annak ismertetését is. Itt 8 helytől való távolságát jegyezték fel. A Ganytól (ez feltehetően Kán) való távolságát 3 1/2, Bisztriczétől 3 3/4, Bakoczától 3 1/4, az üveghutától 2 3/4, a Szabás kocsmától másfél, Csebénytől 1 3/4, Hertelentől másfél és Ibafától 1 1/4 órányira jelzi. A 2. pontban az szerepel, hogy a falu egy rossz kocsmából és néhány más kis házból áll. Magas törzsű, sűrűn benőtt erdő tartozik hozzá. A Pécsre tartó országút előtte halad el, amely meglehetősen jó állapotban van. A falucska a hegyháton fekszik, szorosan az erdőnél. A térképszelvényen a „Sormás vei Korpád" néven szerepel, de a leírás anyagában csak Sormást említik. Lehet, hogy a két leírás anyagában mutatkozó eltérést az okozta, hogy itt Sormásra vonatkozó adatsor került feljegyzésre. (E feltevésünket az is alátámasztja, hogy a két leírás anyagában a távolságok feltüntetésénél minimális eltérés mutatkozik.) E kétnevű településtől északra találjuk a térképen Ibafát, ahol két út is keresztezte egymást. A térképszelvényen - ennek megfelelően - e település házai az utak mellett észak-déli és kelet-nyugati irányban helyezkedtek el. Ez a falu Horváth Klára birtoka volt, 96 házat és 646 lakost jegyeztek fel itt a népszámlálás biztosai. Út kapcsolta össze a tőle északra fekvő Hertelend faluval, amelyet Horvát-Hcrtelend néven különböztettek meg a megye másik hasonnevű falujától. Ekkor Melczer Ignác birtoka volt, 38 házat és 227 lakost jegyeztek fel benne. Szalagtelkes falu volt. Korabinszky munkájában Ibafáról csak annyit jegyzett fel, hogy Baranya megye hegyháti járásában feküdt. Hertelend esetében azt két falunak jegyzi fel, mindkettőt a hegyháti járásban. A Descriptióban Ibafát és Hertelendet is a szentlőrinci járásban tüntették fel. Mindkettőben illyr (horvát) lakosokat jelez, de Hertelenden „svábok" is laktak, ahogyan ezt írták. Mindkét falu katolikus volt, de Ibafán izraeliták is éltek. A Somogy megyei Mozsgó plébániájához tartoztak. 59 A katonai leírás anyagában Ibafa a szelvény 17., utolsó helyén áll. Három helységtől való távolságát rögzítették: „Alamamelik"-től 3/4, Hertelendtől fél, Tormástól 1 1/4 óra távolságban levőnek jelzik. Egy kis templom és egy urasági ház tartozik a szilárd anyagból készült épületei közé. A továbbiakban Csebin adatait dettózta, vagyis a hegyben eredő és a helység két oldalán elfolyó vize jelentéktelen. Ez a víz a helységnél egy, és a nagy völgyben egy másik malmot működtet. A magas törzsű, sűrű erdőn át csak az úton lehet közlekedni. Rétjei többnyire szárazak. Néhány rossz falusi (Dorfwege) útja van. A település a hegy lábánál fekszik.
