T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Hertelend a térképszelvényen is és a leírásban is Merteién néven szerepel. A katonai leírás szövegében közvetlenül Ibafa előtt, 16. sz. alatt került feljegyzésre. Almamelléktől 1 1/2, Csebintől negyed, a Szabás kocsmától háromnegyed, az üveghuta 21/2, Bakócza 2 3/4, Bisztricz 31/4 óra távolságban van. Szilárd anyagból készült épülete nem volt. A 4., 5., 6., 7. kérdéseknél az előtte leírt Csebény adataira hivatkozik, de a vizek rovatánál azt azzal egészíti ki, hogy a Csebény két oldalán kifolyó és a hegyekben eredő víz, melyet ott jelentéktelennek mond, ebben a határban egy, és a nagy völgyben két malmot hajt. Ibafától északra találjuk a térképen Csebin falut, közel a somogyi határhoz. Ez a népszámlálási iratokban Csebény néven szerepel, Horváth Klára birtoka volt. 21 házat és 102 lakost jegyeztek fel benne a népszámlálás alkalmával. Korabinszky lexikonában nem találtam. A Descriptióban a szentlőrinci járásban magyar és német lakosú falunak jegyezték fel, r. katolikus lakosokkal, Mozsgó filiájaként. A valamivel későbbi adatokat tartalmazó Vályi lexikonban Cseben, Csebin néven elegyes falu Baranya megyében. Horváth „uraság" birtoka, lakosai katolikusok. Határa jó termő. 60 A 19. század eleji térképen a neve: Tsebén. „Csebin", mint azt már írtuk, a szelvény 15. száma alatt szerepel. A Szálas kocsmától fél, Szágytól 2 3/4, az üveghutától 21/4, Bakoczától 2 3/4, Bisztriczétől 3 1/4 órányira volt. Kicsi, újonnan létesített falucskának írja a 2. sz. rovatban. A hegyben eredő és a helység mindkét oldalán végigfolyó víz, patak jelentéktelen. Magas törzsű fákból álló sűrű erdejében csak az úton lehet haladni. Rétjei többnyire szárazak. Néhány rossz falusi útja van. A hegy lábánál fekszik. A nyugati, somogyi határ mellett feljegyeztek a térképen még egy kocsmát, a tulajdonosa vagy bérlője nevével (Szabás). A megyének ez a része vizekkel és erdőkkel teli. A mérnöki leírás 14. száma alatt szerepel mint kocsma (Col. IX. Sect. 27.) A távolságokat elsősorban Somogy megyei településektől jelzi: Lukafa 1, Gáloz (Gálosfa) 2 órányira feküdt tőle. Haimástól való távolsága 2 1/4, Kis Kereszturtól 3 1/2 óra volt. A szilárd épületek rovatába azt jegyzi fel, hogy néhány rosszul felépített ház áll ott. A negyedik, a vizekkel kapcsolatos rovattal kapcsolatban a Somogy megyei Lukafára utal vissza, amely a szelvény 2. helyén szerepel, mint kicsi (geringes Dorf) falu került feljegyzésre, de a vizeinek rovata üres volt. Az erdőkkel kapcsolatosan Bőszénfa adatait dettózta le a hadmérnök, ahol magas törzsű fák alkotta erdők voltak, amelyekben csak az úton lehetett előrehaladni. A réteknél az előtte levő Sz. László adataira utalt, amely szerint azokban helyenként mocsaras részek találhatók. Az utak rovatába azt jegyezték fel, hogy az itt áthaladó és Pécsre tartó országút jó. A kocsma az erdőben, egy hegyháton fekszik. A népszámlálás anyagában Szabást Petrovszky falujaként jegyezték fel 7 házzal és 37 lakossal. A19. század eleji térképen Szabás néven ugyancsak falunak jelölték, és Vályi is megemlítette lexikonában Petrovszky birtokaként. A Descriptióban német falunak jegyezték fel, Gödre filiájaként. Fejlődését nyilvánvalóan az út menti helyzete segítette elő. Ez a gyors fejlődés akkor - a betelepítések idején - már nem számított különleges esetnek. A szelvény északi részén egymás mellett találjuk Szágy falut, és tőle északra a Glas Hütte névvel jelölt üveghutát. Szágy Petrovszky-birtok volt, 19 házat és 84 főnyi lakosságot jegyeztek fel a neve alatt 1784-ben. A Korabinszky lexikon nem tartalmazza nevét. A Descriptióban magyar és német lakosokkal tüntették fel ugyancsak a hegyháti járásban. A lakosok r. katolikusok voltak és egyházilag Gödrihez (sic!) tartoztak. Vályi lexikonában Szágyról csak annyit találunk, hogy Baranya megyében feküdt, és Petrovszky volt a földesura. 61 60 T. Papp i. m. 26. o. - Vályi i. m. 1. köt. 389. o.
