T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A források
Mielőtt a térképanyag ismertetését elkezdeném, előre kell bocsátanom, hogy a tájat függőlegesen oszlopokra (Collone) és vízszintes vonalakkal szelvényekre (sectio) bontották. Ezek esetenként nagyobb területen is fedték egymást, ami a pontosság egyik legfőbb biztosítéka. A szelvényeken található helységekkel kapcsolatosan a következő kérdésekre kellett választ adnia a felmérés munkáját végző mérnöknek: 1. A település távolsága a szomszédos helységektől (órában megadva). Az előírások szerint: 1 „erős" óra alatt 6000,1 „rendes óra" alatt 5000 s egy „kis óra" alatt 4750 lépés tehető meg. A lépés hossza: 72-75 cm. A települések egymástól való távolságát azok középpontjától számították. 7 2. A településen található szilárd anyagból (kőből vagy téglából) készült épületek felsorolása: 3. a vizek, 4. az erdők, 5. a rétek és a mocsarak, 6. az utak minősége. 7. A környező hegyek. 8. Megjegyzések. Ezek a szempontok már jelzik, hogy a felvételt végző katonatisztektől, hadmérnököktől nagy pontosságot kívántak, hiszen a térképeket hadi célokra kívánták felhasználni, ahol is minden adatnak igaznak kellett lennie. A történetet kutatóknak azonban még az ilyen pontosnak tekinthető adatokat is ellenőriznie kell, s lehetőség szerint - ki is kell azokat egészíteni, hogy az így készülő múltábrázolás mindenben megfeleljen az igazságnak. Ezt szolgálja a lakosság és a házak számát rögzítő, ugyancsak II. József korából származó első népszámlálás adatsora. S ennek adatait teszi élesebbé az ugyancsak ennek az évtizednek másik fontos forrása: gróf Széchenyi Ferencnek, a „Pétsi kerület moderátorának" rendeletére elkészített. „Descriptio Physico Politico Topographica Comitatus Baranyiensis" című kézirat adatsora, melyeket az azt részleteiben feldolgozó T. Papp Zsófia munkáiból vettem át. 8 7 Gábor Imre-dr. Horváth Árpád: A hadi térképek históriája. Budapest, 1979.112-114. o. - Csendes L. i. m. 1980. 137. o. - Térképészeti Közlöny, II. 1-2. sz. Budapest, 1932. A lépéssel kapcsolatos számításokat lásd Bendefy László: Középkori hossz- és területmértékek. I. fejezetek a magyar mértékügy történetéből. Budapest, 1957. A szerző szerint a magyar területen számított lépések hossza: 0,7448 m volt. A Pallas Nagy Lexikona (továbbiakban: PLN) szerint (9. köt. 437. o. ) 1 katonai csapat 1 perc alatt 115 lépést tett meg. A lépés hossza a katonák átlagos testmagasságától függött, és országonként eltérő volt. A magyar lépés hosszát a lexikon 75 cm-ben jelölte meg. A lépéseket - a lexikon szerint - úgy határozták meg, hogy „rendes lépéssel" egy óra alatt 5 km távolságot tegyenek meg a katonák. 8 1 hvatkozások forrása: T. Papp Zsófia: A Széchenyi Ferenc-féle Descriptio demográfiai adatairól. In: Baranya 1996-1997. évf. 7-37. o. A szerző feldolgozásából csak a községek nemzetiségre és vallásra vonatkozó anyagát emeltem ki. - Itt kell megemlítenem, hogy a Beschreibung anyagának teljes feldolgozása után - T. Papp Zsófia jóvoltából - hozzájutottam Lperjessy Kálmán: Baranya megye katonai leírása II. József korában című és Baranya megyei Levéltárban őrzött kéziratához Néhány helyen - az olvashatatlan szövegeknél - az ő fordítását is felhasználtam, de mindenkor hivatkoztam az ő szövegére.
