T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
A települések Mindezek után rátérhetünk a felmérés oszlopaiban elhelyezkedő egyes szelvények, az azokban fekvő települések, a kialakuló táj leírásának vizsgálatára. A megye akkori településeinek helyzetét nyugatról keleti irányban haladva tekintjük át. Az azt bemutató első térképszelvény a VIII. oszlop 29. szelvénye, amely négy részre van szabva. A hadmérnök pontosan feljegyezte a szelvény jobb szélén, hogy milyen helységek találhatóak ebben a sectióban, illetve szelvényen. Kilenc helységnév szerepel ezen a „listán", de ezek közül csak egy tartozott ekkor Baranya megye területéhez: Bogdása. 9 A térképszelvényen észak-déli fekvésű falu, amely nagyon közel fekszik Somogy megye határához. Ez a falu a népszámlálás idején a pécsi káptalan birtoka volt, 56 házat és 419 fő ténylegesen ott tartózkodó lakost jegyeztek fel benne. A szelvény nyugati oldalán feküdt, s az út két szélén jelölték házait. Tőle keletre, már Somogy megye területén található Drávafok, Lakócsa, Markocsa (Markocz), Keresztúr (Dráva), Révfalu, Szent Borbás, Szent Márton és Tót Újfalu, amelyeknek adatait Dobai András munkájában feldolgozta. Bogdásáról a szelvényhez kapcsolódó leírás a következőképpen emlékezett meg: Dráva Foktól fél óra távolságban volt. Templom, plébánia ház és egy kocsma alkotta a szilárd anyagú épületeit. Magas törzsű, sűrűn benőtt erdősége, mocsaras rétjei vannak, mint Drávafoknak, amely a hadmérnök leírásában előtte szerepel, ennek adatait e település neve mellett ledettózták. Bogdásáról Gyöngyösmellékre vezető országút nehezen járható, de a mocsarak fölött hidak vannak. Ugyanezek a tulajdonságai a többi útjainak is, amelyeknél ismét csak Drávafokra utal vissza. Kis magaslaton fekszik. Korabinszky lexikonában Bogdásáról csak annyit jegyzett fel, hogy Baranya megye siklósi járásában fekszik és egy katolikus templom van a faluban. A Descriptio adatai szerint magyar falu s a katolikus lakosok mellett református lakosai is voltak ekkor. A katolikusoknál 3 Somogy megyei filiát említ a leírás, amely ehhez a községhez tartozott, a reformátusoknál pedig 4 Baranya és 2 Somogy megyei filiát említenek a kéziratban. 10 A térképszelvényen észak-déli irányban, egy út két oldalán feküdt a két házsora. A szelvény déli és nyugati határán csak a kanyargó Dráva folyó ábrázolása látható, a túloldalra feljegyzett „Sclavien" ország megjelöléssel, ami Szlavóniát jelentette. Ebben a VIII. oszlopban nem volt több Baranya megyéhez tartozó település. A szelvény nyugati részén Somogy megye Dráva menti települései voltak (Drávafok, Keresztúr, Szent Mártony, Révfalu, Szt. Borbás, Tótújfalu, Markocsa és Lakocsa). 9 A települések hovatartozását két térképen is ellenőriztem, az egyik Korabinszky, ]. M.: Atlas Regni Hungáriáé portatilis. H. n. É. n. XXXI: Tafel. A másik: Görög-Kerekes: Magyar Átlás, Vienna, 1806-1811. c. munkák Baranya megye térképein. A népszámlálási adatok forrása: Dányi D. -Dávid Z.: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1786) Budapest, 1960. 10 Korabinszky i. m. 64. o. - T. Papp i. m. 28. o.
