T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
formában található Korabinszky munkájában, amely két falut említ Baranya megyében, magyar és német lakosokkal. A Descriptióban Hidor falu a mohácsi járásban szerepel, magyar és német lakosokkal, akik katolikusok. A falu Olasz község filiája. Olasz falut Korabinszky horvátok lakta településként jegyezte fel egy templommal a pécsi járásban, Nyomját pedig német falunak jelezte ugyancsak a pécsi járásban. A Descriptióban mindkét utóbbi falut a mohácsi járáshoz tartozóként jegyezték fel. Olaszon magyarok, németek és illyrek laktak, akik katolikus vallásúak voltak. E falu plébániájához öt filia tartozott. Ezek közé tartozott Nyomja is, ahol német katolikusok éltek. 132 E szelvény oldalán feltüntetett 25 település közül 21 tartozott ekkor a Batthyány családhoz, ez a család volt ott a földesúr. A négy másik, itt feltüntetett falu e szelvény keleti felén kamarai birtok volt: Szederkém/ 45 házzal és 374 lakossal, Vörsönd (utóbb Versend) 125 házzal és 787 lakossal, Monjorod (Monyorod) 46 házzal és 342 lakossal, továbbá Kernend 99 házzal és 775 lakossal. Korabinszky művében Szederkény nevének több nyelvű formája is szerepel, de a lexikonban németajkú községnek tüntetik fel a baranyai járásban. Versend és Kernend ugyancsak németajkú faluként szerepelnek Korabinszky művében, s az utóbbiban egy katolikus templom is volt már akkor. Monyoródot viszont magyar és szlovák faluként jegyezték fel ugyanott. A Descriptióban mind a négy település a mohácsi járásban feküdt, Kernenden németek és illyrek laktak, akik r. katolikus és református vallásúak voltak. A katolikus plébániához négy filia tartozott, a református vallásúak Babarchoz tartoztak. Szederkényben katolikus németek laktak, akik egyházszervezetileg Kéméndhez tartoztak, a kéméndi plébánia egyik filiája volt ez a falu. Monyoród faluban magyarok és illyrek laktak, a katolikusok Kéméndhez tartoztak, a reformátusok Babarchoz. Versenden katolikus német és illyr lakosokat jegyeztek fel. 133 Ezzel áttekintettük a térképszelvényen feltüntetett településeket, s rátérhetünk az azok leírásának ismertetésére. A jelentés eredeti sorrendjét követve térünk át e szöveg áttekintésére. Úgy tűnik, a községek sorrendjét elsősorban a földrajzi sajátosságok határozták meg. Az 1. sz. Hásád vagy Hársad néven szerepel a térképszelvényen, de a 19. századi térképen Háságy néven jegyezték fel (ma: Hásságy). A szelvényen észak-déli irányban elterülő szalagtelkes falut látunk, Harsad néven. A leírás szerint a távolsága a tőle északnyugatra fekvő Ellendtől és a nyugatra fekvő Sorostól fél-fél, Berkesdtől másfél, Kátolytól 2, Kéméndtől 1 3/4 óra. A szilárd épülete egy templom. E falu alatt egy Ellendről és egy Romonyáról érkező patak ömlik egymásba egy széles mezőn. Vizük nem használható. Az erdő rovatába feljegyzi, hogy a kis erdők ezen a vidéken jobbára növésben vannak és ritkák. A rétek többnyire nedvesek. Eilend felé az út jó, Sorosra többnyire rossz. Azok a hegyek, amelyeken szőlők vannak, dominálnak az egész vidék felett. Tovább haladva a 2. és a 3. települést: Kis Kozár és Misleny adatait együttesen tárgyalja. Nyolc településtől való távolságuk szerepel ebben a rovatban. A távolságuk Üszögtől 3/4, Árpádtól ugyancsak 3/4 óra. Udvard félórányira volt tőlük, Pécs 1 3/4, Egerág, Sórós és Nagykozár egyaránt 1 1/4, Szemel 1 óra távolságban volt tőlük. Szilárd anyagból készült építményt nem jeleztek. A vizek rovatában szereplő patak többnyire mocsaras és vize nem használható, vagyis nem ivóvíz. A Kis Kozár körüli erdő magas törzsű és - kijelölt útjain kívül - másutt nem járható. Mislény körül félig nőtt fák, cserjék nagyon sűrűek. Udvard környékén többnyire cserje található, amely hol jobban, hol kevésbé benőtt, vagyis növek132 Korabinszky i. m. 138, 697, 322-323,226, 232,500, 463. o. - T. Papp i. m. 25, 26, 35, 36. o. 133 Korabinszky i. m. 690, 827, 427,295. o. - T. Papp i. m. 35-36. o.
