T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A források

A források Az 1780-as évek már a harmadik „periódusnak", időszaknak számítottak ebben a nagyon nehéz időszakban, amelyben ekkor már egyre markánsabban jelentkezett - elsősorban az értelmiség és a sokfelé járó kereskedőréteg körében - az az igény, hogy megismerjék magyar hazájuk új arcát, és térképeken láthassák a közvetlen és távolabbi környezetük településeit. Ezt az igényt nagyrészt a hazafias érzés hozta felszínre - amint ezt Korabinszky Mátyás a hazánkról készített első lexikon szerkesztője műve előszavában - német nyelven - leszögezte. Másrészt tudományos igény is inspirálta Korabinszkyt e műve létrehozására. Lexikonával a szerző egy ún. „Ideál-térképet" akart teremteni, amely - a valódi térképek létrehozásához szükséges nagy költségek hiányában - ezzel kívánta bemutatni Magyarország településeinek sorát a XVIII. század végén.

1 Ugyanebben az évtizedben jött létre az a kezdeményezés, amely hasonlóképpen a táj megismerését, valódi és pontos térképek készíttetését tűzte ki célul. II. József rendelte el 1782-ben az ország katonai felmérését, nagyrészt azért, hogy katonai terveit, a török birodalom ellen indítandó hadjáratainak sikerét elősegítse. Az így elkészített térképek szigorúan titkosak voltak. Ezek a térképszelvények és a hozzájuk tartozó leírások tekinthetők Magyarország területének akkori állapotáról hírt adó első hiteles ábrázolásoknak.

2 A Katonai Felmérésnek nevezett munkálatok anyaga a bécsi titkos katonai iratok között lapult. Az első beszámoló róla az I. világháború idején látott napvilágot.

3 Ez a több mint egy évszázadig katonai titokként kezelt, utóbb Első Katonai Felmérésnek nevezett, térképekből és leírásokból álló anyag 1782-1785 között készült Magyarországon. A Dráva és a Duna által határolt történeti Baranya vármegye területén ezt a felmérést nagyrészt 1782-1784-ben hajtották végre, illetve egy szelvény rajza 1785-ben készült el.

4 Baranya vármegye területére vonatkozó Első Katonai Felmérés adatainak áttekintése mind ez ideig csak részlegesen, a táj egy-egy részébe beépítetten történt meg." A nyugati határát alkotó Somogy vármegyében Dobai András 1983-ban publikálta az első katonai felmérés adatait.

6 Baranya megye északi határát alkotó Tolna megyében hiányzik ennek feldolgozása. 1 /. M. Korabinszky: Ceographisch - Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg 1786. 2 Elsőkatonai felmérés. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára. BIX. A. 529. Ez térképből és a hozzá tartozó Beschreibung (leírás) részből áll. 3 Paldits József: Katonai térképek készítése II, József császár idején, különös tekintettel Magyarországra. Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban: HK) 1917,167-185. o. 4 Csendes László: Térképhistória Budapest, 1980. 5. térkép melléklet. 5 Kogutowicz Károly szerk: Dunántúl írásban és képben. Szeged, 1928. 6 Dobai András: Somogy megye első katonai felvétele (1782-1785) idején. In: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1983. 89-161. o.