T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

Mindamellett értékes képet állít elénk a Kalapos király korának Pécséről, városáról még ezekkel a korlátokkal is. Ezen a szelvényen még két falu feldolgozását jelezték az oldalt feltüntetett szöveggel. Az egyik Árpád, amely a pécsi püspök birtoka volt, és amelyben 40 házat és 247 lakost tüntettek fel 1784-ben. A másik a várostól keletre fekvő Szabolcs (a későbbi Mecsekszabolcs). Ez a falu a pécsi plébánia tulajdonában volt, 109 házat és 585 lakost írtak benne össze a népszámlálók. Korabinszky lexikonában Árpád falu Baranya megyében a pécsi járásban fekvő német falu. A Descriptio adatai szerint is német, katolikus falu, Pécs filiája. Szabolcs falu Korabinszky szerint - kettő volt ekkor Baranya megyében. Az egyik a siklósi járásban, amely nyilván nem azonos ezzel a faluval. A másik Pécstől 1 mérföldnyire feküdt keletre. A Descriptióban ugyancsak a pécsi járásban találjuk, katolikus, magyar lakosságú falu. Somogy falu filiája. A szelvényhez készült mérnöki leírásban Szabolts a 13. sz. alatt található a következő adatokkal: távolsága Pécstől 1 1/4, Somogy falutól és Bogárdtól egyaránt 1 1/2, Patatstól 1 3/4, s Mániától is ugyanannyi. A szilárd épületek rovatában egy templom, plébániaház és egy gabonatároló (Getreideschuppen?) szerepel. A víz jelentéktelen, de mindenre használható. Az erdők ezen a vidéken magas és alacsony törzsű fákból állnak, a kijelölt utakon kívül nehezen járhatók. A rétek a téglakunyhók alatt többnyire szárazak. Az utak rovatában feljegyzik, hogy a Pécsre vezető utat a 12. sz. alatt leírták, Somogyra nincs jobb út, mint a főút felé, és ebből a falu felé fordulva két mélyúton lehet haladni, Bogád felé a két út azonos hosszúságú, és mindkettő egyes településeket érint, ezek közül az egyik bemegy Bogád belsejébe, a templomhoz, ez a jobb. Távolabb nincs megmászható hegy. A helység egy meglehetősen szűk völgyben fekszik, és nagyrészt a Csórt hegység kopár részei dominálnak a környezet felett. A szelvény utolsó helységeként, a 14. sz. alatt szerepel Árpád mérnöki ismertetése, amely e településnek öt helytől való távolságát rögzítette. Ezek: Pécstől 1, Üreggtől 3/4, Mislenytől 3/4, Malomtól 1 1/4, Udvartól 1 óra távolságban volt. Egy majort jegyzett be a szilárd épületek rovatába és alatta kápolna, kastély és újból a major szavak tűnnek fel ebben a rovatban. A vizek között egy patakot említ a faluban és a falun kívül, amelynek mocsaras vize semmire sem használható. Az erdők Misleny irányában magasak, de többnyire ritkásak és könnyen járhatóak. Az Udvard felé cső oldalon részben fiatalos, részben alacsony bokrokkal benőtt az erdő területe. Egyes helyeken sűrű, de van ritkás része is. A rétek és a mocsarak rovatában szerepel, hogy a rétek időnként nedvesek és mocsarasak. Az utak rovatába bejegyzettek szerint: egy útja van Pécsre, melynek leírása 12. sz. alatt szerepel. Üszögre és Mislenybe is vezet út, ami valamelyest rossz, Malomba nincs rendes út, amelyet most használnak, az nagyon messze van. Az elején nagyon köves, a többi részen pedig erősen elhasznált. A 7. pontban feljegyzi, hogy az a domb, amelyen a siklósi országút áthalad, a legkiemelkedőbb, s ez dominál. A most tárgyalt szelvénynek fő jellemzői a magas hegységek, a Mecsek hegység vonulata. Ezek között szinte olvashatatlanul bújnak meg a kis települések. A szelvényen áthúzódó országút domináns. Az út mellett gyakran bukkan fel a W. H.-val jelölt vendégfogadó, kocsma, amely szállást is kínált az utasoknak. Ezek azonban - ellentétben az eddig tárgyaltakkal - úgy tűnik, csak az úthoz kötődtek, ritkán szerepel a távolságok megjelölésében a nevük és a szelvény leírásában sem szerepelnek. A szelvény legfontosabb települése Pécs, amelynek részletes térképrajza sokat elárul az akkori városról. A nyugati részén jelölik a Magyar „Péts"-et, az észak-déli irányban futó