T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
patak és út keleti oldalán találjuk „Deutsch Stadt Fünfkirchen", továbbá „Petkostely" nevét. Mindez a térkép nyelvén jelzi, hogy a város nyugati felén telepedtek le a magyar lakosok (s közelükben Ráczváros neve jelzi a szerb lakosokat), s a keleti részen volt a németek és szlávok lakta másik városrész. De megjelölték a térképen déli irányban a szövegben is említett Mocsár-malmot, s ott délre találjuk Rudera megjelöléssel azt a romot, amelynek leírása hiányzik a Beschreibung szövegéből. A szöveg végén még feljegyezték, hogy e szelvényen (annak nyugati felén) Üszögg helyesírással szereplő település ismertetésére a XI. oszlop 32. sekcióban kerül sor. E szelvény 16. községe az északnyugati sarokban Hetfehel névformában szerepel, amelynek adatait - annak feldolgozása helyén - már ismertettük. Ezzel ennek a szelvénynek ismertetését lezárhatjuk és rátérünk a X. oszlop 31. szelvényének áttekintésére. Ez is akkor már a nem ritka települések övezetének számított. A jobb oldalon feltüntetett, bejelölt települések száma 30. E települések közül a szelvény északi részén bejelölték Bellérd néven Pellérdet, amely Czindery birtok volt és az előző szelvény tárgyalásakor már ismertettük a róla írtakat. Erre a leírást készítő mérnök is utal, amikor a 31. szelvény 5. száma alatt feltünteti Pelérdet. Ez utóbbi leírásban csak a távolságokat közli: Pécstől 21/4, Ráz Várostól (sic!) 11/4, Patatstól 1 óra távolságban jelölték. A továbbiakban utal arra, hogy a részletes leírása a 30. szelvényben - a 7. sz. alatt - megtörtént. A Czindery Rókus birtokához tartozó települések ezen a szelvényen is megtalálhatók. Nagyjából egy vonalban fekszenek a következő falvak: Aranyos, Gadány és Gyód. Aranyos faluban 56 ház állott és 434 lakost találtak a népszámlálók, Gadányban 23 házban 141-en éltek és Gyódon 26 ház állott és 130 lakos élt. Czindery Rókus birtoka volt még ebben a szelvényben Regénye falu is, ahol 1785-ben 47 házban 367-en laktak. Korabinszky lexikona ezekről a településekről csak annyit közölt, hogy Baranya megye pécsi járásában fekszenek. Gadány és Regénye nevénél még megjegyzi azt is, hogy ezek magyar falvak. A Descriptio adatai szerint Aranyos és Gadány falu lakosai katolikus magyarok voltak, akik Pellérd filiájaként kerültek feljegyzésre. Gyód lakosai német katolikusok voltak és ugyancsak Pellérdhez tartoztak egyházilag. (Aranyosnak izraelita lakosai is voltak.) A távolabb fekvő Regénye faluban magyar katolikus és izraelita lakosok éltek. Egyházilag Görcsöny filiája volt. 101 A szelvényhez készült leírás anyagában Gadány a 11. sz. alatt szerepel, amelynek távolsága Aranyostól negyed, Gyódtól 11/4 órányira volt. Kicsi falunak jegyzi fel a 2. pontban, ami nyilván azt is jelenti, hogy nem állt benne szilárd anyagból készült épület. A falu alatt folyik egy patakocska, amely az elején kezdődő erdőben ered, s amelyen itt egy fahíd áll, amelynél ez a patakocska egy kis tavat formál. A falutól jobbra fekszik egy magas törzsű, sűrű erdő. Csak a patak mellett van egy kis rét, amely esetenként mocsaras. A völgyben az utak esőzések idején nehezen utazhatóak, egyébként jók. A falucska két magaslat között fekszik, és minden oldalról dominál, vagyis látható. A mérnöki leírásban Aranyos a 10. sz. alatt található, tehát megelőzi Gadányt. Pazdantól 1/4, Pellérdtől 1 1/4 órányi távolságban van. A szilárd épületek rovatában Zókra utal vissza, amelyet itt kis falucskának írtak le. A vizek rovatában írottak szerint a falun egy kis „esőpatak" folyik át, amely zivataros időkben keletkezik, egyébként száraz. Az erdők rovatába feljegyzettek szerint a magaslaton cserjés van, itt-ott fával. A falu völgyben fekszik, és dombok veszik körül. 101 Korabinszky i. m. 16, 218, 600. o. - T. Papp i. m. 25-26. o.
