T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

6. Az utakról írva a jelentés készítője beszámol arról, hogy a 11. sz. alatt feljegyzett Ráczvárosból a Pécsre vezető utat már leírta. (Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a főutat Pécs felé agyagos talajúnak, de jól járhatónak jelezte.) Más irányban: Pécsről Pellérd felé az út Malom vidékéig jó, de esős időben rossz - hangzik a jelentés szövege -, a Keszü felé vezető út ugyanilyen, Malom irányában jó. Árpád felé agyagos a talaj, és a kis patakon nehézkes az áthaladás. Üszög felé ugyancsak agyagos a talaj, de egyébként jó az út, tovább dél felé Kozárnak az út talaja középen agyagos és a szőlőknél meredek, elhasznált (kimosott), egyébként azonban jó. Bogárd (utóbb a névből kikopott az r betű) felé két út is van. Az egyik, a közelebbi, a főúttal köti össze, amely az országúton át a Stosnitzra visz (a hegy neve Eperjessy olvasata) s ez a téglakunyhón túlig jó állapotban van. A réteken átvezető út többnyire nedves, és a hegyen át vezető út az esőzések miatt eléggé kimosott és ezért nagyon rossz. A Somogy falu (tehát észak) irányába vezető út nagy részt a főútvonallal halad, de nem a legjobb. Néhány helyen nagyon elhasznált. A főútvonaltól hamarosan egy, majd a szőlőknél, a hegyeken át egy másik keskeny mélyút vezet lefelé. A hegyről levezető út meglehetősen meredek, kimosott, de egyébként szilárd talajú. Szabolcs falu irányában az útnak több mint a fele főút (postaút), s ezek az utak általában jók. 7. Ez a rovat a környező hegyekről ad információt. A Mecsek hegység egésze kemény, a hegy legmagasabb pontjáról a környező vidéket 7 mérföldnyi távolságra át lehet tekinteni. Ez a rész nagyon meredek, a hegy háta és az oldalai is kövesek, illetve sziklásak. A város felé eső oldala kevésbé meredek, mint a túloldali része, amely csaknem megmászhatatlan. A magas hegy a Havi hegy (Schneeberg) és a Bitóhegy (Galgenberg) felé húzódva a síkságban vész el. A többi hegyoldal, amelyek lábainál fekszik a város, majdnem olyan magasan dominál a síkság fölött, mint az előbbiek. Megemlíti a Kálvária hegyet (Calvaria névformában) és az e melletti Havihegyet, amelyen egy kápolna áll. A Tettye hegy alatt egy négyszögletes épület van, előretolt toronnyal, amelyet kör alakúnak (mäßig Rundéi) képeztek ki, és a védekezés számára megfelelően látták el, de ma már nincsen semmi jelentősége teszi hozzá a hadmérnök, a kor hadászati ismereteinek birtokában. A várossal szembeni oldalról a magaslat a Siklósi útra húzódva magassága alábbhagy. 8. A megjegyzések rovata szokatlanul hosszú, és nagyon nehezen olvasható. A várost körfal övezi - hangzik a jelentés szövege -, és emellett még egy - többnyire száraz - árok is, amely még a régi város után maradt meg. Ma már nem használhatják a helység védelmére, még ha - idők folyamán erre a lakosok rá is szorulnának. Itt jegyzi meg azt, hogy a hegy felé vivő utak a Mecseken keresztül többnyire kövesek és meredekek, amelyeket az eső gyakorta kimos, úgyannyira, hogy egyes helyeken alig felismerhetőek. A hegy hátán levő magas törzsű erdőkőn át vezető utak azonban általában jók. Az a főútvonal azonban, amely a pécsváradi elővárosból balra kanyarogva a Göltz (?) hegyen át vezet, valamivel jobb az előbbinél, nem annyira hegyes (gebürgicht). A Siklós felé vezető út a magaslat utáni részen nagyon kimosott, a talaj agyagos, az út rossz. Nagy vízmosásos részek kísérik a mocsaras területet. A jelentés szövege itt számomra olvashatatlanná vált, s ezért az alábbiakban Eperjessy Kálmán szövegét idézem: „Az erős vízmosások megakadályozzák a gyakran szükséges kitéréseket. A hegyen át lefelé menet ismét jobb lesz. A Malom, Pellérd és Keszüre vivő útról megjegyzendő, hogy nyáron, száraz időben a parasztoknak a réteken át egy rövidebb útjuk van. A Mocsár-malomhoz vezető út a patakmalomnál veszélyes, és nedves időben egyáltalában nem használható. A híd itt jó szolgálatot tenne." Ezzel Pécs város leírása befejeződött. Valóban nagyon szűkszavú beszámoló ez, mely csupán a természeti helyzetét mérte fel a városnak, szigorúan katonai szempontból.