T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

jaként ismerteti Pelérd adatait. Ez a falu Pécstől 21/4, Rácz Várostól és Patacstól egyaránt 1 1/4 óra távolságban volt. Egy templom és egy rosszul felépített plébániaházat jegyeztek fel a szilárd épületek rovatába. Egy kis patak folyik itt északi irányban a Pécsről érkező vízbe. Ez a patak a réteket mocsarassá teszi, úgyhogy híd hiányában nem lehet átkelni rajta. A rétek Pellérdtől északi irányban vannak, és a Pécs felől érkező víztől mocsarasak. Az utak száraz időben jók. A falu fekvését nem tárgyalja, ez a rovat üres. E településeken kívül még három név szerepel e szelvény leírásának anyagában: Pécsen kívül az attól délre eső Árpád falu és a várostól északkeletre fekvő Szabolts falu. Pécs ekkor már, 1780-tól szabad királyi város volt, a népszámlálás anyagában külön kimutatásban szerepelt. Az országban ekkor 61 szabad királyi város volt. Pécsett ekkor 1474 házat és 8853 lakost jegyeztek fel. Érdemes megemlíteni, hogy közülük 564 volt az „idegen".

98 Korabinszky lexikonában hosszabb szöveg jelent meg a városról, amelynek német, magyar és szláv nevét is közölte, jelezve ezzel a lakosság összetételét. Részletesen foglalkozott Pécs épületeivel, melyek között még jelentékeny számban voltak a török kort idéző épületek, mosék, fürdők stb. A pécsi püspökség története, jelentékeny képviselői is helyet kaptak a lexikonban. A Nagy Lajos alapította egyetem, a szerzetes rendek és templomaik, iskoláik, kórházaik éppen úgy szerepelnek a lexikonban, mint a város különleges természeti tulajdonságai.

99 A mérnöki leírásban a 12. számként szerepel Pécs és feltűnően hosszú szöveg jelzi azt, hogy a leírás készítője milyen fontosnak tartotta ezt a várost. Az 1. pontban 13 helységtől, illetve ponttól való távolságát közli. Első helyen Ráczváros áll, amelytől 3/4 órányira feküdt, Pellérdtől való távolsága 21/4, Keszütől 2, Malomtól másfél, Árpádtól és Üszögtől l-l Nagy Kozártól 1 3/4, Bogárdttól 11/4, Somogytól 2, Szabolcstól 11/4, a kocsmától (W. H. ) 3/4, Mániától és Budafától pedig egyformán 3-3 óra volt a távolsága ennek a városnak. 2. A szilárd építményeket felsorolni kívánó rovatban a leírás közli, hogy magát a várost körfal veszi körül és az előváros nagyobb része is szilárd anyagból épült. 3. A vizek rovata szerint ez a település sok, jó kúttal (Brunnen) ellátott, és hasonlóképpen jó tulajdonságúak a hegyről lefolyó patakok. Különösen az a patak, amelyik a Tettye hegy alatt kövecses területen - Eperjessy Kálmán olvasata szerint - Winter Kupp, Téli Csúcson - ered, használható mindenre.

100 4. Az erdőkről írva feljegyzi a leírás készítője, hogy a Mecsek hegységnek a háromoldalú lejtői - a szőlőhegyeken kívül - mészkőből állnak, és csak itt-ott találhatók rajta alacsony tölgybokrok. Ezek benövik a völgy oldalait, épp úgy, mint a dombnak a mélyben Kantavárnak nevezett részét. E felett más magaslat is van, amelyet Vár erdőnek neveznek. Ezek az erdős területek - részint a magas törzsű fák, részint a hegység meredeksége miatt - a kijelölt helyeken kívül sehol sem járhatók. 5. A rétek a város közelében nagyrészt szárazak, a patak irányában kissé nedvesek, az ún. Mocsár-malom azonban iszapos, mocsaras. Ugyanez a tulajdonsága azoknak, amelyek a patakon túl, Árpád felé vannak. 98 Danyi-Dávid i. m. 368. o. 99 Korabinszky i. m. 186-188. o. - Pécs város leírását lásd: T. Mérey K.: Pécs Katonaszemmel a 18-19. század fordulóján. In: Pécsi Szemle, 2003. tavasz, 16-23. o. 100 Meg kell említenem, hogy e köves hely nevét nem tudtam elolvasni, Eperjessy Kálmán olvasta ezt a szót Winter Kuppnak. A Tettyén eredő forrás kiváló voltát bizonyítja az, hogy közel száz év múlva, e város történetének egyik fontos feldolgozásában annak szerzője megemlíti a következőt: „Az összes pécsi források között a legnevezetesebb az, mely a Tettye plató felső, észak-nyugati felében kagylómész katlan-féle szélesbítésből tör elő. E forrás a Tettye-forrás, melynek nagy vízbősége miatt Pécs város történetében nem kis szerep jutott." (Ágh Timet: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894.12. o.)