T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

szerepel a szilárd épület rovatában. A pataknak jelentősége nincs, de vizét mindenre használják. Az erdőség ezen a vidéken magas törzsű fákkal benőtt, és csak a megjelölt utakon járható. A rétek többnyire szárazak. A Rátz Város felé vezető útnak agyagos a talaja, egyébként jó, Szent Kut felé valamelyest meredek, agyagos a talaj, és a magaslaton nagyon „kijárt", elhasznált az út. Maga a falu egy nagyon szűk völgyben fekszik. A hegy a nyitott vidék minden oldala felől dominál. A 19. sz. eleji térképen Magyar és Német Üreg névformában találjuk. A térképszelvényen Üreg és Ráczváros a Pécsre vezető főút két oldalán, az előbbi északra, az utóbbi délre feküdt. A szomszédos Szent Kút, amelynek német nevét is közli (Heiliger Brunnen), az első népszámlálás anyagában a pálosok birtokaként szerepel, melynek területén 8 házat és 24 lakost tüntettek fel. Korabinszky nem említi lexikonában. A Descriptióban a pécsi járásba helyezetten katolikus német falunak jegyezték fel. Németürög filiája.

95 A szelvényhez készített mérnöki leírás szerint a 10. sorszám alatti Szentkút Üregtől fél óra, Ráz Várostól 11/4, Orfűtől másfél óra távolságban van. Egy templom és egy plébániaház állott ebben a faluban. A patak, amelyik nagyon jó forrásból ered, nagyon magas hegyek között folyik és nagyon jó a vize. A Veres hegyen levő erdő magas törzsű, de a hegy szakadékos volta miatt nagyon nehezen lehet haladni benne. A rét rovata ki van húzva, úgy látszik, az nem volt a faluban. Az útja Üreg felé, már ott szerepelt. Az az út, amely a Veres hegyen halad, nagyon elhasznált, de szilárd talajon vezet. Rátz Város felé is agyagos a talaj és esőzések idején nagyon rossz. A helység csupán a plébániából és hét házból áll, egy nagyon mély völgyben fekszik, ahol a hegyoldal szinte kőfalhoz hasonló, („gleich Mauer Steine sind"). A következő falu ebben a sorban Német Ürög, amely a térképen és a leírásban is Rátz Város néven szerepel. Az első népszámlálás idején feljegyzett adatait már Magyarüröggel kapcsolatban érintettük. Korabinszky lexikonában Raczwarosch néven találjuk, mint illyr falut a pécsi járásban. A Descriptióban Németürög vagy Ráczvárosként szerepel, német és illyr lakosokkal, akik katolikusok és görögkeletiek voltak. Két katolikus leányegyháza volt, míg a görögkeletiek a mohácsi járásbeli Pécsváradhoz tartoztak vallásilag.

96 A szelvényhez készült leírásban a 11. sz. szám alatt jegyezték fel Ratzváros vei Ratzische Stadt néven és 7 helységtől való távolságát közölték. Pellérdtől 1 1/4, Üreggtől fél, Pécstől háromnegyed, Cserditől 4 1/4, Szent Lőrincztől 4 1/2, Bodától 3, a térképen jelzett kocsmától háromnegyed óra távolságban volt. Szilárd anyagú épülete volt a templom és csaknem az egész falu. Egy patak, amely Szent Kút és Üreg felől jön, jelentéktelen, de a vize jó. A helység alatt ez a patak mocsaras területen folyik át, és ki is szokott önteni. Erdőt nem említ, a rétek a falu alatt voltak és olyanok, amilyenek Patacson. A Pellérd irányába tartó utak nagyon rosszak, a patak átjárásainál mocsarasak, kevéssé használhatóak. A Pécs felé vivő főút agyagos talajú, egyébként jó. A település egészen szabadon fekszik, az Aranyhegy szőlői alatt, amely a közelben van és kimagasodik, dominál. Az előbb említett, Pellérd, amely ebben a forrásban is és a 19. sz. eleji térképen is Pclérd névformában szerepel, 1785-ben Czindery Rókus birtoka volt, 149 házat és 1093 lakost jegyeztek fel a területén. Korabinszky magyar falunak említi a pécsi járásban. A Descriptióban katolikus magyar falunak jelezték, amelyben valószínűleg templom is volt, mert öt filiáját említik.

97 A térképszelvényen Pelérd névformában, a déli részen szerepel. Ennek a falunak alsó része már a 31. szelvénybe tartozott. A leírás a 30. szelvény 7. pont95 T. Papp i. m. 26. o. 96 Korabinszky i. m. 825. o. - T. Papp i. m. 25. o. 97 Korabinszky i. m. 520. o. - T. Papp i. m. 26. o.